Számos filmben, könyvben szerepelnek olyan borzongató jelenetek, hogy a kómás beteg mindennel tisztában van maga körül, szívesen kiabálna, azonban csupán mint vegetáló lényre tekintenek rá. Mindez nem a képzelet szüleménye, a valóságban is előfordulhat ez az úgynevezett rejtett tudatosság, amikor a páciens képtelen mozdulni, kommunikálni, de az agya attól még éber.
A rejtett tudatosság jelenségét majd húsz évvel ezelőtt tárták fel, és az azóta végzett vizsgálatok is arra utalnak, hogy a kómába esett betegek körülbelül egynegyede mutat agyi aktivitást, azaz bezárva él egy mozogni képtelen testbe.
Ilyen parányi jeleket, illetve az ezek mögött húzódó agyi aktivitást persze fel lehet tárni, azonban ehhez speciális gépekre és tudásra van szükség. Egyelőre tehát marad az orvosok megszokott vizsgálata: figyelik a beteg szemét, reagálását a zajokra és a parancsokra.
A Stony Brook Egyetem kutatói, Sima Mofakham számítógépes idegtudós vezetésével, egy más megoldáshoz fordultak: a mesterséges intelligenciát hívták segítségül. 37 friss agysérüléssel küzdő betegről készítettek videót, akik látszólag kómában voltak. Rendkívül részletesen – az egyes pórusok szintjén – követték nyomon a résztvevők arcmozgásait, miután azok olyan parancsokat kaptak, mint a „nyisd ki a szemed”
A kutatók mesterséges intelligencia által működtetett követőeszköze, amelyet SeeMe-nek neveztek el, észlelte az arcmozgásokat, majd elemezte, hogy a mozgások specifikusak-e a kiadott parancsra. A SeeMe elemezhető videókkal dokumentálta a szemnyitási reakciókat 36 betegből 30-nál, és a szájmozgásokat 17 betegből 16-nál. Ezen betegek közül ötnél nem mutatkoztak nagyobb, az orvosok számára látható mozgásjelek, bár a többinél igen. Egy esetben például a SeeMe a felvételt követő 18. napon észlelt szájmozgásokat, míg a beteg csak a 37. napon mutatott egyértelmű motoros parancsválasz-jeleket. Összességében a MI átlagosan 4,1, illetve 8,3 nappal korábban észlelte a résztvevőknél a tudatosság jeleit, mint ahogy az orvosok felfigyeltek volna ezekre.
Az, hogy a mesterséges intelligencia érzékeli ezeket a finom mozgásokat, az eddiginél megbízhatóbb módot kínál a tudatállapot nyomon követésére, különösen akkor, ha a betegek nem reagálnak a rutinszerű orvosi vizsgálatokra. A kutatók azzal érvelnek, hogy ezek a korai jelek kulcsfontosságúak lehetnek az orvosok és a családok számára annak eldöntésében, hogy hogyan folytassák az ellátást, ugyanis azok a betegek, akiknél nagyobb és gyakoribb arcmozgások történtek, jobb klinikai eredményeket mutattak.
Mofakham és kollegái szeretnék finomítani az eszközüket, kibővítve annak képességeit más mozgásformák, például az izmok elektromos jeleinek elemzésére. Céljuk egy „igen vagy nem” rendszer létrehozása, amely lehetővé teszi az eszméletüknél lévő, de mozogni vagy beszélni nem képes betegek számára, hogy arckifejezéseken keresztül válaszoljanak egyszerű kérdésekre. Mostani eredményeikről a Communications Medicine folyóiratban számoltak be.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
