Ha valakitől megkérdezik, hogyan alszik, akkor a válasz általában a jól, rosszul, esetleg a keveset szavakra korlátozódik. A kanadai Concordia Egyetem szakemberei viszont arra a következtetésre jutottak, hogy másféleképpen is lehet osztályozni az alvást, sőt az új besorolásuk akár mentális problémákkal is összefüggésbe hozható.
A kutatók egy nagy adatbázis, a Human Connectome Project adatait használták fel a PLOS Biology című folyóiratban bemutatott tanulmányuk elkészítéséhez. Ez az információforrás agyi képalkotási adatokat tartalmaz, valamint önbevalláson alapuló adatokat az egyes személyek mentális és fizikai egészségéről, életmódjáról, személyiségéről, valamint alvási jellemzőiről, például a tipikus alvási időtartamról, az elalvási problémákról és az altatószerek használatáról.
A szakemberek 770 személy adataira összpontosítottak, akik 22 és 36 év közöttiek voltak, ugyanis az ő alvásukat még nem befolyásolták az öregedési folyamatok. Az adatok elemzéséhez mesterséges intelligenciát használtak, statisztikai összefüggéseket keresve bizonyos életmódbeli jellemzők, az agyi képalkotás és az alvási jellemzők között. Mivel az adathalmaz tartalmazza az egyes személyek alvási jellemzőinek részleteit, valamint agyi képalkotó adatokat és biopszichoszociális (biológiai, pszichológiai ls szociális jellemzőket magukban foglaló) adatokat, az elemzés során olyan összefüggéseket tudtak feltárni ezen tényezők között, amelyeket korábban nem fedeztek fel.
Végül öt alvásprofilt állítottak fel, amelyek az agyi hálózati szerveződés egyedi mintázatait mutatják. Az első profilt (rosszul alvók) negatív mentális egészségügyi problémákkal hozták összefüggésbe. Az ilyen profilnak megfelelők számos alvási problémát mutattak, és összességbe is kevésbé voltak elégedettek az alvásukkal. Ők több depressziós tünettel, szorongással és stresszel is szembesültek, mi több, ez a csoport az önreflexióval kapcsolatos agyi területeken a csökkent összekapcsolódás jeleit is mutatta, ami azt jelenti, hogy a résztvevők a belső gondolataikon és érzéseiken elmélkedtek ahelyett, hogy befogadták volna a külvilágot.
A második profilba tartozóknak mentális egészségügyi problémái vannak, például figyelmetlenség vagy stressz, de nem számolnak be alvási problémákról, ami arra utal, hogy az érzelmi stressz ellenére is ellenállóak az alvászavarokkal szemben, vagy más okokból erednek a mentális gondjaik. A harmadik profilba soroltak alvását nagyrészt az altatók használata határozta meg. Az ilyen emberek nagyobb lelkiismeretességről tettek tanúbizonyságot, és elégedettebbek voltak baráti kapcsolataikkal és érzelmi támogató hálózataikkal. Ugyanakkor fokozott kognitív problémákat is mutattak a vizuális epizodikus memóriával, a fluid intelligenciával (elvont gondolkozás, logikai érvelés, új problémák megoldásának képessége) és a térbeli orientációval kapcsolatban.
A negyedik profil elsősorban az alvás időtartamával volt összefüggésben: a kevesebb pihenőidő agresszívabb viselkedéssel, valamint az érzelmi feldolgozás, a nyelvi készségek és a fluid intelligencia nehézségeivel járt. Az ötödik profilt alvászavarok, gyakori éjszakai felébredések jellemzik. Ezek a betegek is agresszív viselkedést és hasonló kognitív problémákat mutattak, mint amit a negyedik profilnál is megfigyeltek, de itt nagyobb valószínűséggel fordultak elő gondolkodási problémák, szorongás, magas vérnyomás, dohányzás és alkoholfüggőség.
A kutatásnak persze voltak korlátai is. Például hogy a résztvevők túlnyomórészt fehér, egészséges, fiatal felnőttek voltak, akik teljes munkaidőben dolgoztak, és a „nagy részük” testvér volt. Ezen kívül a vizsgálat mindössze egy hónapon keresztül elemezte az emberek alvási szokásait, holott az öt alvási profil egy pillanatképet képvisel az időben. Ha egy évvel később megnéznék ugyanezeket az embereket, lehet, hogy teljesen más kategóriákba tartozhatnának. Végül pedig a tanulmány retrospektív volt, ami azt jelenti, hogy a résztvevők korábbi alvási szokásait vizsgálta. Az alvás tanulmányozásának egyik előnyben részesített módszere viszont az, hogy a résztvevők valós időben vezetnek alvásnaplót.
Összességében mégis elmondható, hogy a legtöbb profil szoros összefüggést mutatott az alvásjellemzők és a mentális egészség markerei között, ami segít megmagyarázni, miért kulcsfontosságú az egyénre szabott alváskezelés. Éppen ezért a kutatók remélik, hogy az összefüggések szélesebb körének vizsgálatával és annak megértésével, hogy az öt profil közül melyik a leginkább jellemző az egyes páciensekre, az orvosok a jövőben jobban diagnosztizálhatják és kezelhetik az alvászavarokat és a kapcsolódó egészségügyi problémákat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
