Gyakran hallani manapság, hogy mennyire fontos a kellő mennyiségű alvás, hiszen ez idő alatt méregtelenít szervezetünk, javítja a sejteket, erősíti az immunrendszert. Általában 7–8 órányi alvást tartanak megfelelőnek az egészség szempontjából, azonban – derítették ki kanadai kutatók – valójában nem határozható meg pontosan az egészség szempontjából fontos alvásmennyiség, ez ugyanis kultúránként eltérő lehet.
Ott van például Japán, ahol a leghosszabb az átlagos élettartam, viszont az ottaniak keveset alszanak. Akkor mégsem függ össze az alvásmennyiség az egészséggel? A Brit Columbiai Egyetem kutatói e kérdés nyomába eredve két külön vizsgálatot végeztek.
Az egyik során különböző országokból gyűjtöttek alvásadatokat, majd összehasonlították ezeket nemzeti egészségügyi statisztikákkal, beleértve a szívbetegségeket, az elhízást, a cukorbetegséget és a várható élettartamot. Emellett más olyan tényezőket is figyelembe vettek, amelyek befolyásolhatták az egészségügyi eredményeket. Összességében azt találták, hogy az átlagos országos alvási időtartam nem függ össze az egészséggel. Azokban az országokban, ahol kevesebbet alszanak nem volt magasabb a szívbetegek száma, és a várható élettartam sem volt alacsonyabb. Viszont azt is megfigyelték, hogy azokban az országokban, ahol átlagosan többet alszanak az emberek, többen voltak elhízottak.
Ezek az eredmények felvetették annak a lehetőségét, hogy az alvás és az egészség közötti összefüggés másképp nézhet ki, ha országos szintre terjesztik ki a vizsgálatot. A kutatók ezért egy második vizsgálatot is elvégeztek, 20 országból, közel 5000, 25 és 60 év közötti felnőtt alvási szokásaira, illetve egészségi állapotára fókuszálva. A résztvevőket arról is megkérdezték, hogy mit tartanak az ideális alvásmennyiségnek. Számos egészségügyi paramétert (pl. depresszió, BMI, krónikus egészségügyi problémák) is figyelembe vettek, illetve olyan változókat is, mint az életkor, a nem, a jövedelem, az alkoholfogyasztás vagy a dohányzás.
Pexels/Miriam Alonso
Végül arra jutottak, hogy mind az átlagosnál kevesebb, mind az annál több alvás egészségügyi problémákhoz vezethet. Azonban arra, hogy mennyi az „optimális” alvási idő, ami a legkedvezőbb az egészség szempontjából, nincs egyértelmű válasz, ez a szám ugyanis kultúránként eltérő. Csak egyetlen példa: a franciák naponta átlagosan több mint másfél órával többet alszanak, mint a japánok.
Azt is megfigyelték, hogy azok az emberek, akiknek az alvási ideje nagyjából annyi volt, mint amit a kultúrájuk ideálisnak tart, általában jobb egészségről számoltak be. Ennek az lehet a magyarázata, mutat rá a PsyPost, hogy az emberek egészségesebbnek érzik magukat, ha úgy hiszik, hogy a társadalmi elvárásoknak megfelelően viselkednek. A helyi normákhoz való igazodás, akár még az alvás esetében is, pszichológiai vagy fiziológiai előnyökkel járhat.
A mostani eredmények, amellett, hogy bizonyítékokat szolgáltatnak arra, hogy az egészséggel összefüggő alvásmennyiség kultúránként jelentősen eltér, rávilágít a nemzeti átlagokból levont következtetések kockázatira is. Ami egy országon belül igaz az egyénekre, az nem feltétlenül igaz a különböző országok között – állítják a kutatók.
Eredményei ellenére azért ennek a tanulmánynak is vannak korlátai. Az alvással és az egészséggel kapcsolatos válaszok nagyrészt önbevalláson alapultak, amit befolyásolhattak a társadalmi elvárások. És bár számos fontos változót bekalkuláltak, még sok olyan tényező lehet, ami befolyásolja mind az alvást, mind az egészséget.
A jövőben azt vizsgálnák, hogyan alakulnak az alvási szakaszok az egyes kultúrákban, ami magyarázatot adhat arra, hogyan lehet például másfél órányi különbség az alvási időben a japánok és a franciák között. Remélik, hogy össze tudják hasonlítani, hogy miként alakítja a kultúra a különböző alvási fázisokat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
