Tudósok állítják: félreértjük a kutyákat

Hiába élünk évezredek óta együtt velük, mégis félreértjük négylábú barátainkat – állítják amerikai kutatók. Véleményük szerint az ember nem pusztán az állat jelzéseire hagyatkozik, hanem azonnal kontextusba helyezi azokat, és így a helyzettől, körülményektől függően értelmezi.

  • HVG

A kutyatulajdonosok magabiztosan állítják, hogy teljes mértékben értik kedvencük jelzéseit, és így következtetni tudnak az állat érzéseire. Az Arizonai Állami Egyetem kutatói ezt nem egészen így látják. Szerintük az emberek rutinszerűen félreértelmezik a kutyák érzelmeit, és inkább az adott helyzetre hagyatkoznak, mint a kutya tényleges viselkedésére. Másként fogalmazva: számos dolog alapján ítélik meg a kutya hangulatát, és csupán egyvalamit hagynak ki ebből: magát a kutyát.

A kutatók több száz önkéntest vontak be a kísérletükbe. Rövid videókat mutattak kutyákról, akik pozitív és negatív eseményekre reagáltak. Egyes esetekben a körülmények is láthatók voltak, például egy pórázt kínáló vagy egy porszívót forgató kéz. Máskor a kutya egyedül jelent meg egy fekete háttér előtt, azaz teljesen eltávolították a kontextuális jelzéseket – számolt be a kísérletről a ZME Science.

Amikor az emberek megtekintették az eredeti, teljes kontextusú videókat, a kutya érzelmeit egyértelműen pozitívabbnak értékelték a boldog helyzetekben, mint a negatívakban. De miután a kontextust eltávolították, és a nézők kénytelenek voltak kizárólag a kutya viselkedését megítélni, drámai változás történt. Hirtelen egyformán pozitívnak értékelték a kutya érzelmeit mind a pozitív, mind a negatív helyzetekben, azaz a kutya tényleges viselkedése sokkal kevésbé volt megkülönböztető.

A következő kísérletben a kutatók „nem összeillő kontextusokat” hoztak létre a felvételek összeillesztésével. Mutatták például a kutya tényleges reakcióját egy negatív ingerre (például szidásra), míg a videó az embert valamilyen pozitív cselekedetben ábrázolta (például egy jutalomfalat felajánlásakor). A körülmények mindig győztek. A nézőket jobban befolyásolta a helyzet, mint a kutya viselkedése. Az egyik esetben például ugyanazt a felvételt mutatták be a kutyáról. Mikor úgy tűnt, hogy az állat egy porszívóra reagál, a kísérleti alanyok úgy gondolták, hogy „rosszul érzi magát és izgatott”. Viszont amikor a környezetet úgy szerkesztették, hogy úgy tűnt, a kutya a póráz látására reagál, akkor hirtelen „boldognak és nyugodtnak” találták az ebet.

Mindebből az következik, hogy az emberek hajlamosak azt feltételezni, hogy a kutya érzelmei hasonlóan működnek, mint a sajátjaik. Azaz, ha a kutya tudja, hogy sétálni viszik, akkor bizonyára boldog, ha porszívót lát, akkor pedig nagy valószínűséggel fél. Ezeket a helyzeteket tehát az ember automatikusan köti érzelmekhez még a kutya viselkedése előtt. Egy másik tényező, hogy emberi érzelmeket vetítünk ki rájuk: azt hisszük, hogy a „bűnbánat”, a „gondolkodás” vagy a „szándékosság” ugyanúgy működik bennük, mint bennünk – pedig ez nem feltétlenül van így.

Megvizsgálták a kutyákat, kiderült: olyasmire is képesek, amire szinte csak az ember

Több kutya szótanulási képességét is megvizsgálták az ELTE kutatói egy nemzetközi kutatás során. Kiderült, az állatok nemcsak megtanulják a szavakat, de a mögöttes jelentést is képesek megérteni.

A kutatók arra is felfigyeltek, hogy a gazdi hangulata is befolyásolja, hogyan értelmezi a kutyák érzelmeit. Egyes résztvevőknél pozitív, másoknál pedig negatív hangulatot értek el azzal, hogy különféle képeket nézettek velük. Váratlan módon, amikor az emberek jókedvűek voltak, nagyobb valószínűséggel gondolták úgy, hogy a kutya szomorú, illetve fordítva, és ez még a kutatókat is meglepte. „Csak a felszínét kapargatjuk annak, ami egy meglehetősen nagy rejtélynek bizonyul” – mondta Clive Wynne, az Arizonai Egyetem pszichológusa a BBC Science Focusnak.

Mint kiderült, a kor és a tapasztalat is befolyásolta a megértést. A fiatalabb nézők általában érzelmesebbnek ítélték a kutyákat, míg azok, akik jobban ismerik kedvencükett, gyakran pozitívabban ítélték meg a negatív helyzeteket. Ez azt jelenti, hogy még a tapasztalt gazdik is jóindulatot vetíthetnek ki oda, ahol annak nem lenne helye.

És a félreértés nem ártalmatlan. Ha a gazdik a félelmet bűntudatnak, vagy a szorongást engedelmességnek értelmezik, az azzal a kockázattal jár, hogy megbüntetik a bajba jutott kutyát, vagy nem segítenek, amikor kellene. A kutatók azt tanácsolják, hogy figyelmen kívül kell hagyni a kellékeket (a pórázt, a jutifalatot, a korholó hangot), és ehelyett inkább meg kell tanulni észrevenni a finom jeleket: a fül helyzetét, a testtartást, a járkálást, a farok feszességét. Nem arról van szó, hogy a kutyának ne lennének érzelmeik, hanem arról, hogy sokkal körültekintőbb és viselkedés-alapú megfigyelésre van szükségünk, ha valóban meg akarjuk érteni leghűségesebb barátainkat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

Hozzászólások