Ha fogyásról van szó, általában a diéta az ember első gondolata, adott esetben valamilyen – jellemzően rövidtávú – kihívás formájában. A kutatók szerint azonban nem ez fogja meghozni a hosszútávú sikert, épp ellenkezőleg: számításaik szerint a diétázók csupán 20 százaléka tudja hosszú távon is megtartani a célként kitűzött súlyát.
A pszichológusok évtizedek óta próbálják megérteni, mi vezet oly sokszor a diéták bukásához – most a Bournemouth Egyetem két táplálkozástudományi adjunktusa, Sarah Hillier és Chloe Casey járta körül a dolgot; utóbbi viselkedéstudománnyal is foglalkozik.
Mint a The Conversation felületén megjelent cikkükben fogalmaznak, az egyik lehetséges magyarázata a diéták bukásának az, hogy sokszor túl szigorú étkezési szabályokat fogalmaznak meg. Ilyen lehet például a sokak által kedvelt ételek kerülése is.
A gond ezzel a megközelítéssel a kutatók szerint az, hogy az emberek által vágyott élelmiszerek – csokoládé, fagyi, chips stb. – aktiválják az agyunk jutalmazásért felelős rendszerét, ami pozitív érzéseket kelt.
Ha ezeket az ételeket valaki száműzi az étrendjéből, elbukja az általuk nyújtott élvezetet is, ami sóvárgáshoz vezet. Ez egy olyan komplex pszichológiai folyamat, melynek során az ember intenzív vágyat érez bizonyos ételek iránt, akkor is, ha egyébként nem éhes.
https://hvg.hu/tudomany/20260109_fogyast-segito-gyogyszerek-ozempic-wegovy-abbahagyasa-gyors-visszahizas-kutatas
Az ételsóvárgás gyakran a hangulattól is függ, és főleg stresszes állapotban lángolhat fel. Délután és este szintén intenzív lehet, amikor már fáradtabb és kevesebb az akaratereje is, így nem tud ellent mondani.
Mint a szakemberek kiemelik, az étel utáni sóvárgás végül túlevéshez vezethet, főleg akkor, ha valaki diétázik. Egy kutatás például kimutatta, hogy amikor az emberek direkt kizártak bizonyos ételeket az étrendjükből, erősebb sóvárgást éreztek azok iránt, amelyeket kerülni igyekeztek.
Ez magyarázhatja azt is, hogy miért nem válnak be a rövidtávú, bizonyos ételek kizárására épülő diéták – hangsúlyozzák a kutatók. A drasztikus étrendek erősíthetik az étvágyat, ami megnehezíti a célok elérését, sőt, akár végső soron akár hízáshoz is vezethetnek.
Az újabb és újabb diétás kudarcok rombolhatják az ember önbizalmát is, pontosabban az abba vetett hitét, hogy képes a sikerre a fogyás terén. Márpedig ez is fontos lenne a szakemberek szerint.
Összességében, összegezve más kutatók megállapításait is, úgy vélik, a rövid távú, bizonyos ételeket tiltó diéták nem segítenek a cél elérésében, és nem eredményeznek hosszú távú fogyást.
Arra is kitérnek, hogy az étvágy- és jóllakottságérzetet bonyolult fiziológiai jelátviteli útvonalak szabályozzák, amelyek kulcsszerepet játszanak a fogyásban. Ha valaki rendkívül alacsony kalóriatartalmú étrendre tér át, a test úgy reagál, hogy növeli az étvágyat, miközben csökkenti a jóllakottságérzezet és az energiafelhasználást – tehát azt, hogy a szervezet hány kalóriát éget el. A drasztikus kalóriamegvonásra válaszul erősebb éhségjelet küld az agyba, ami aztán túlevésben csúcsosodik ki.
A kutatások szerint az emberek a diéta után a ledobott kilók 50–70 százalékát visszanyerik. A szakemberek inkább a kiegyensúlyozottabb megközelítést ajánlják, ami nagyobb valószínűséggel védi az izmokat is, és segíti a tartósabb eredmény elérését.
https://hvg.hu/tudomany/20251121_ozempic-glp-gyogyszerek-mellekhatasok-ng101-neurogastrx
A fogyasztott ételek fajtája is befolyásolhatja az étvágyat és a jóllakottság érzését, nem csak a bevitt kalóriák száma. A szakemberek szerint a fehérjék teltségérzetet biztosítanak, a magas rosttartamú szénhidrátok pedig kielégítőbbek a magas feldolgozottságú, finomított társaiknál.
Érdemes még odafigyelni a tápanyagokban gazdag ételek fogyasztására, ide értve a rostot és a teljes kiőrlésű gabonaféléket, hüvelyeseket, babot, lencsét, zöldséget és gyümölcsöt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
