Olyan galaxisra bukkantak korábban a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósai a James Webb űrteleszkóp segítségével, amely új adatokat szolgáltat az ősi univerzumról. A MoM-z14 nevű galaxis a kutatók szerint 280 millió évvel az ősrobbanás után létezett.
Mindez azt jelenti, hogy a most megtalált MoM-z14 az univerzum történetének egyik legősibb felfedezett objektuma, ami segíthet megérteni a világegyetem fejlődését.
Magát a galaxist egy ideje már tanulmányozzák a kutatók, a mostani vizsgálat igazi érdekessége, hogy a korábbinál sokkal tisztább képet adott ki a NASA az ősi galaxisról. Míg korábban egy vörös pacaként lehetett látni az objektumot, az adatok feldolgozása után már sokkal tiszább lett a kép.
NASA
A tudósok a Webb Near-Infrared Spectrograph nevű műszerével tudták meghatározni a MoM-z14 korát, elemezve, hogy a galaxisból érkező fény hogyan változtatta a hullámhosszát, miközben elérte a teleszkópot. Az egyik kezdeti kérdés, amelyet ez a fényes galaxis felvetett, a nitrogén jelenlétére összpontosul. Néhány korai galaxis, köztük a MoM-z14 is, magasabb nitrogénkoncentrációt mutatott ki, mint amit a tudósok korábban előre jeleztek.
Szintén érdekes még az úgynevezett reionizáció, vagyis az a folyamat, amelynek során a csillagok elegendő fényt vagy energiát termelnek ahhoz, hogy áthatolják a korai univerzumban létező sűrű hidrogénködöt. Az objektum a vizsgálat szerint rendkívül fényes, ami a fentiek alapján meglepő, hiszen ehhez egy ilyen ősi galaxisnak rendkívül fényesnek kellett lennie ahhoz, hogy a hidrogénfelhőn túl is látni lehessen.
A MoM-z14-gyel kapcsolatos tanulmányt az Open Journal of Astrophysics című tudományos lapban tették közzé.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
(Cikkünk nyitóképe illusztráció.)
