A mesterséges intelligencia-alapú (AI) eszközök fejlődésének köszönhetően egyre több olyan videó kerül fel az internetre, amelyeket már – részben vagy egészben – az AI segítségével generáltak. A felhasználók a legnagyobb közösségi oldalakon, a Facebookon, az Instagramon, a TikTokon és a YouTube-on már nem tudnak úgy böngészni, hogy ne jöjjön velük szembe az ilyen típusú tartalom.
Az AI-videógyártás a hobbiszintű és az üzleti célú tartalomgyártáson túl ugyanakkor mostanra már a politikai kampányok egyik meghatározó eszközévé is előlépett. Némi hozzáértéssel, valamint a nem túl drága AI-eszközök használatával tömegesen állíthatók elő olyan tartalmak, melyek már megszólalásig hasonítanak a valódi, élőszereplős verziókra. Az AI így a társadalmi szintű befolyásolás rendkívül költséghatékony, tömegesen alkalmazható eszközévé vált.
A Prizma Alapítvány emiatt arra volt kíváncsi, hogy miként fogadják a felhasználók a rájuk zúduló AI-videók áradatát, és mennyire képesek megkülönböztetni az AI-tartalmakat a valós szereplőkkel, valós helyszínen, nem AI segítségével készített felvételektől.
A kutatásban 1321 fő vett részt, akik rövid videórészletet láttak, majd el kellett dönteniük, hogy azok AI segítségével készültek-e. Az eredmények igen meglepőek. Ezek szerint:
az AI-jal készült videókat csak az esetek 60 százalékában ismerték fel helyesen a kutatás résztvevői, a válaszok 40 százalékában nem gondolták, hogy mesterséges intelligenciával készült videót láttak;
a nem AI-jal készült videók esetén a válaszok 72 százaléka téves volt: AI-videóként azonosították a hagyományos technikával, valós körülmények között készült felvételt.
Mindez azt mutatja, hogy a felismerés pontossága sok esetben alig haladja meg a véletlenszerű találgatás szintjét.
A kutatásból az is kiderült, hogy minél fiatalabb valaki, annál nagyobb arányban tudja azonosítani az AI-videókat, de még a legfiatalabbak is csak 71 százalékos arányban találták el a helyes választ.
Prizma Alapítvány
A felmérésből az is kiderült, a résztvevők 89 százaléka legalább hetente egyszer találkozik olyan tartalommal, amit a mesterséges intelligenciának tulajdonít. Ennek ellenére mindössze 12 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy kifejezetten kedveli az AI segítségével készült videókat, míg a többség elutasító vagy inkább bizonytalan ezekkel szemben.
Prizma Alapítvány
Az eredmények alapján szignifikáns különbség van a válaszadók pártpreferenciája alapján is abban, hogy mennyire tetszenek nekik a mesterséges tartalmak. A Fidesszel szimpatizálóknak láthatóan kevesebb bajuk van az AI-videókkal (44 százalékuknak inkább vagy egyáltalán nem tetszenek), mint a Tiszával szimpatizálóknak, akik a teljes mintában a legelutasítóbbak ezekkel szemben (62 százalékuknak inkább vagy egyáltalán nem tetszenek). Az eredmény egyik lehetséges magyarázata, hogy a közösségi médiában jóval nagyobb számban vannak jelen a Tisza-pártot és annak vezetőjét támadó, lejárató AI-videók, mint a kormánypártokat és politikusaikat negatív színben feltüntetők.
Prizma Alapítvány
A felmérést készítő alapítvány szerint az eredmények különösen fontosak a közélet és a 2026-os országgyűlési kampány szempontjából. Az AI-videók olcsón és tömegesen előállíthatók, és egyre nagyobb szerepet játszanak a politikai és társadalmi kommunikációban. Ha a felhasználók már a valódi videók hitelességében sem bíznak, az tovább erősítheti az információs buborékokat, és gyengítheti a közéleti bizalmat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát
