A British Antarctic Survey kutatói egy olyan mesterséges intelligencián alapuló rendszert fejlesztettek ki, amely automatikusan képes nyomon követni a jéghegyeket teljes életciklusuk során – a kialakulástól egészen az olvadásukig –, mindezt úgy, hogy közben azt is rögzíti, épp merre jár az óceánban.
Az eszköz műholdképek segítségével azonosítja az egyes jéghegyeket, egyedi azonosítót rendel hozzájuk, és idővel követi őket sodródásuk során. Amikor egy nagy jéghegy darabokra törik, a rendszer képes visszakövetni a fragmentumokat az eredeti forrásig, így rekonstruálva hatékonyan a jéghegyek pontos „családfáját” – írja az Interesting Engineering.
A lap megjegyzi: mindez komoly változás az eddigi módszerekhez képest. A tudósok csak néhány nagy jéghegyet tudtak manuálisan követni, miközben a róluk leszakadó több ezer kis töredéknek „nyoma veszett”. Emiatt csak korlátozott információk álltak rendelkezésre arról, hogy a jéghegyek olvadékvize hogyan befolyásolja az éghajlatot. Ahogy a jéghegyek olvadnak, nagy mennyiségű édesvizet engednek az óceánba: ez megváltoztatja az óceáni áramlatokat, befolyásolja a tengeri ökoszisztémákat, ezzel együtt pedig a globális éghajlati mintákat is.
https://hvg.hu/tudomany/20251103_antarktisz-felszine-jegolvadas-globalis-felmelegedes-klimavaltozas-video-ebx
Ben Evans, a British Antarctic Survey tudósa szerint az újfajta megoldás végre lehetővé teszi a jéghegyek eddiginél sokkal részletesebb nyomon követését. „Most először láthatjuk, hogy az egyes töredékek honnan származnak, hová kerülnek, és miért fontos ez az éghajlat szempontjából” – hangsúlyozta a szakember.
A rendszer a jéghegyek műholdfelvételeken rögzített egyedi geometriai alakzatainak elemzésére épül. Amikor egy jéghegy megreped, a rendszer elkezdi összerakni a töredékeket az eredeti jégheggyel, nagyjából úgy, ahogy az ember is próbálja összerakni a kiarkós játék darabkáit.
https://hvg.hu/tudomany/20260205_vegitelet-napi-gleccser-thwaites-gleccser-olvadas-viz-alatti-fal
A fejlesztést valós műholdas megfigyelésekkel tesztelték a Petermann-gleccserről és Grönland émás részeiről levált jéghegyekkel. Az eredmény azt mutatta, a rendszer képes volt következetesen nyomon követni, hogy a képződmények hogyan hasadnak szét, hogyan sodródnak és olvadnak az idő múlásával.
A jéghegyek olvadékvizének feltérképezésével az eszköz olyan adatokat szolgáltat, amelyek közvetlenül betáplálhatók az óceán- és klímamodellekbe. Ez pontosabbá teheti a folyamatok elemzését, egyúttal pedig arra is rávilágíthat, milyen mértékű változás zajlik épp a globális éghajlatban.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
