A Nature Communications című tudományos folyóiratban publikált tanulmány egy lehetséges új módszert mutat be az elhízás kezelésére. Ez, szemben a jelenlegi módszerekkel, az étvágy csökkentése helyett az elégetett kalóriák számát növeli.
Mint a SciTechDaily kifejti, a testzsír jelentős része fehér zsír, amely a felesleges energia eltárolását szolgálja. Az elhízás akkor következhet be, ha ebből túl sok halmozódik fel.
Az emberekben – és néhány más emlősben – van azonban kevés barna zsír is. Ez egy olyan speciális szövettípus, amely a testhőmérséklet szabályozásában vesz részt, és szoros kapcsolatban áll az anyagcserével, valamint a testtömeg szabályozásával is. Hideg hatására ugyanis aktiválódik, a barna zsír pedig glükózt és zsírsavakat használ fel hőtermelés céljából – a folyamatot termogenezisnek nevezik.
„Termogenezis során a kémiai energia hőként szabadul fel, ahelyett, hogy zsírként raktározódna el a szervezetben” – hangsúlyozza Farnaz Shamsi, a New York-i Egyetem adjunktusa, a tanulmány vezető szerzője.
https://hvg.hu/tudomany/20260123_amerikai-legitarsasagok-uzemanyag-penz-sporolas-utasok-fogyokura-glp-1-gyogyszerek
A barna zsír működéséhez rendkívül sűrű ideg- és érhálózat szükséges. Az idegek biztosítják az aggyal történő kommunikációt, amely pedig arra utasítja a barna zsírt, hogy aktiválódjon, amikor a szervezet hideget észlel.
Az erek felelnek a hőtermeléshez szükséges tápanyag- és oxigénszállításért, segítve a hő szervezetben történő elosztását. Sok kutatás a zsírsejtek közvetlen stimulálására épült, és csak kevés foglalkozott azzal, hogy ezek a támogató hálózatok miként alakulnak ki, és maradnak fenn – hangsúlyozza a SciTechDaily.
Ezen kívánt változtatni Farnaz Shamsi. Laboratóriumának korábbi kutatásai során egysejtes RNS-szekvenálással már azonosították az SLIT3 nevű fehérjét, amit a barna zsírsejtek bocsátanak ki. Ez a sejtek közötti kommunikáció koordinálásáért felel.
A friss kutatás során a szakemberek több módszert is próbára tettek emberi- és egérsejtekben, hogy azonosítsák a BMP1 enzimet – ez hasítja két részre a folyamat során az SLIT3-at. A fehérje ugyanis két különálló részre bomlik az előállítását követően. Az egyik az erek kialakulását, míg a másik az ideghálózatok növekedését segíti.
A kutatók emellett azonosítottak egy PLXNA1 nevű receptort is, mely az SLIT3 egyik részével lép kölcsönhatásba, és a barna zsírszövetekben szabályozza az idegek fejlődését.
https://hvg.hu/tudomany/20260109_fogyast-segito-gyogyszerek-ozempic-wegovy-abbahagyasa-gyors-visszahizas-kutatas
Az egérkísérletek azt mutatták, hogy az SLIT3 vagy a PLXNA1 receptor eltávolításával az állatok érzékenyebbek lettek a hidegre, és romlott a testhőmérséklet-szabályozó képességük is. További vizsgálatok rámutattak arra is, hogy a barna zsírszövetekben hiányzott a megfelelő idegrendszer-struktúra, valamint a kellő érsűrűség is.
A szakemberek vizsgálták 1500 ember zsírmintáit is – köztük olyanokét, akik elhízástól szenvedtek. A figyelmük fókuszában az SLIT3-mat előállító gén volt, amelyet már korábbi tanulmányok is összefüggésbe hoztak az elhízással és az inzulinrezisztenciával. Az eredmények pedig arra engednek következtetni, hogy az SLIT3 aktivitása befolyásolhatja a zsírszövetek egészségét, a gyulladásos folyamatokat, valamint az inzulinérzékenységet is azoknál, akik elhízásban szenvednek.
Szemben a GLP-1-alapú fogyókúrás készítményekkel, a barna zsír célzásával növelhető a szervezet energiafelhasználása. Ez pedig, vélik a tudósok, számos jövőbeni terápia kidolgozását teheti lehetővé.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
