Bár evidenciának tűnhet, mégsem az: a világon sok százmillió ember számára nem érhető el a tiszta ivóvíz úgy, mint a fejlett országokban. Ennek oka, hogy nincsenek olyan szűrési mechanizmusok, amelyek megtisztítanák az ivóvizet, így aztán nemcsak a vízhiánnyal, de a járványveszéllyel is szembe kell nézniük például az Afrika vagy Dél-Amerika egyes részein élő embereknek.
Számukra lehet óriási segítség az a napenergiával működő vízszűrő, amit a Connecticuti Egyetem és a Yale Egyetem mérnökei fejlesztettek ki – írja a Tech Xplore. Megoldásukról az npj Clean Water című tudományos lapban tettek közzé publikációt.
A víz tisztításának legrégebbi és legalapvetőbb módszere, ha felforralják azt. Ez azonban meglehetősen energiaigényes folyamat, ráadásul nem is az egyetlen lehetőség az ivóvíz előállítására: léteznek olyan szűrési módszerek, amelyek üledékkel vagy más módon, fizikailag szűrik ki a kórokozókat a vízből.
Szintén jó megoldás az, amikor a napfény segítéségével éppen annyira melegítik fel a vizet, hogy elpusztuljanak a benne lévő kórokozók. Ez a forraláshoz képest kevesebb mint feleannyi energiát igényel, télen és felhős időben azonban nem alkalmazható.
További megoldás lehet, ha valaki egy üveg vizet kitesz a napra: ez hat óra leforgása alatt a benne lévő baktériumok 99,9 százalékát elpusztítja az UV-surgázás (UV-A vagy UV-B) segítségével. A vírusok azonban ellenállóbbak ennél, és akár 30 órába is beletelhet, mire elpusztulnak. A megoldás további hátránya, hogy kívülről semmilyen módon nem látszik, hogy mikor iható a víz, és mikor nem. (Ellenben a forralásnál látni, ha felforrt.)
https://hvg.hu/tudomany/20250203_orok-vegyi-anyag-pfas-daganatos-megbetegedes-ivoviz
Eric Ryberg, a kutatás vezetője és csapata egy új módszert dolgozott ki: több módszer beépítése mellett fotoszenzibilizátorokat, azaz a napfényre reagáló vegyületeket használt. A fotoszenzibilizátorok a napenergiát a vízben lévő oxigénmolekulákhoz továbbítják, ami gerjesztett állapotba hozza az oxigént, így az reaktív molekulává válik. Az eredmény: a vírusokkal és baktériumokkal kölcsönhatásba lépve reaktiválhatja azokat.
A metódus nagy előnye, hogy elpusztítja a vírusokat is, amelyeket kis méretük miatt más módszerekkel sokkal nehezebb kiiktatni.
A megoldáshoz Ryberg és csapata egy eritrozin nevű anyagot használt, ami egy gyakran használt ételfesték, és amit az ételek csomagolásán az E127 jelzéssel lehet megtalálni. Ennek köszönhetően a víz színe megváltozik, ahogy az E127 lebomlik, ez pedig jelzi, hogy véget ért a tisztítási folyamat.
A tesztek alapján a víz kevesebb mint egy óra alatt ihatóvá válik, a további adagok készítése pedig 28 percet vesz igénybe. A számítások szerint napi 50 liter vizet lehetne így előállítani.
A kutatók most azon dolgoznak, hogy az E127-et egy természetes anyagra cseréljék le, ezzel csökkentve a mesterséges anyag használatát a folyamatban.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
