A hálószobába beszűrődő fény, az utcai világítás vagy más éjszakai fényforrások nemcsak az alvást befolyásolhatják. Egy több mint 11 ezer ember adatait vizsgáló kutatás szerint a nagyobb éjszakai fényterhelés a szív kedvezőtlen szerkezeti és működésbeli változásaival járhat együtt.
Újra előtérbe kerülhet be egy régi orvosság. Holland kutatók több átfogó vizsgálat eredményét szintetizálva mutatták be, hogy egy olcsó, régóta ismert, ám az utóbbi években már háttérbe került szívgyógyszer-hatóanyag segíthet abban, hogy a szívelégtelenségben szenvedő betegek ne kerüljenek kórházba.
Van egy csendes fordulópont valahol a negyvenes évek táján: a délutáni fáradtság makacsabb lesz, a nadrág kicsit máshogy áll, egy rövidebb éjszakát pedig napokig nyögünk. Könnyű a korra fogni – pedig gyakran nem az évek beszélnek, hanem az anyagcsere. És ha megtanuljuk olvasni a jeleit, időben tehetünk azért, hogy tovább maradjunk formában.
Katéterezéssel vizsgálták az énekes szívét.
Olasz kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a szív dobogása miatt olyan mechanikai terhelés éri a szervet, hogy az gátolja a rákos sejtek szaporodását.
A Pulzus egy 10 részes sorozatban veszi sorra a magyarországi vezető halálokokat, méghozzá azon szervek, testrészek szerint csoportosítva, amelyek megbetegedése halálhoz vezet. Az első témánk a szívhez kapcsolódik és szakértőnk, Dr. Kun Krisztina, az Emineo Magánkórház kardiológusa és belgyógyásza segítségével járjuk körbe például a szívinfarktust és az ahhoz vezető okokat. Tisztázzuk a leggyakoribb tévhiteket és bemutatjuk a legújabb gyógymódokat, kezelési lehetőségeket, továbbá beszélünk a megelőzést segítő életmódról is.
Mégis lehet remény a szívinfarktuson átesettek számára. Egy új vizsgálat szerint képes lehetnek regenerálódni a szív szövetei, noha hosszú út vezethet még egy tényleges terápiáig.
Áttörést hozhat egy új fejlesztés, ami leküzdi a laboratóriumi körülmények között növesztett szívszövetek egyik legnagyobb problémáját, és így a gyógyszerfejlesztést is segítheti.
A legnagyobb jóindulattal se mondható, hogy a magyarok igazán kedvelnék a belsőségekből készült ételeket, pedig több érv is szól mellettük: remek fehérje- és kollagénforrások, változatosan elkészíthetők, nem túl drágák, és egészen izgalmas ízvariációkat lehet belőlük kihozni. A konyhamészárosként is tevékenykedő Szkladányi András arra tett kísérletet, hogy szakácskönyvével felülírja a pacallal, vesével, velővel és társaikkal kapcsolatos ellenérzéseket, és minden eszközt a kezünkbe ad ahhoz, hogy inspirációs forrásként, és ne zsigeri utálattal tekintsünk rájuk.
Tengericsillag-formájú viselhető eszközt fejlesztettek a Missouri Egyetem kutatói, mely képes a szív egészségének monitorozására valós időben – hatékonyabban, mint minden eddigi megoldás.
Mindössze egyetlen mozgó alkatrész van abban a mesterséges szívben, ami azokon segíthet átmeneti megoldásként, akik valamilyen szívprobléma miatt donorszervre várnak.
Svéd és amerikai kutatók fejlett technikák bevetésével mutatták meg, hogy milyen is valójában az a kis idegrendszer, ami a kifejezetten a szívnek van fenntartva és kizárólag arra összepontosít.
Amerikai kutatók ígéretes fejlesztése mindössze 15 perc alatt képes jelezni a szívelégtelenség két fontos biomarkerének szintjét egyetlen csepp nyálból.
Tényleg csak a helytelen életmód tehet a szív-és érrendszeri problémákért? Mennyire a mi felelősségünk, ha megbetegszünk, és mit tud segíteni az orvostudomány? Miben különböznek a nők tünetei szívprobléma esetén? Hogyan lehet felismerni a korai szívbetegséget, és milyen hatása van a sónak a szívre? Egészségpodcastunk legújabb adásában erről is beszéltünk Andréka Péterrel, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet főigazgató főorvosával.
Komolyan megterheli a szívet a mikrogravitációs környezet, egy kísérlet szerint számos elváltozást lehet megfigyelni a szövetekben már 30 nap után is.
Egészséges önkénteseknél is jobban csökkent a véroxigénszint, valamint emelkedett a pulzusszám alvás közben, ha egy hosszú repülőút során alkoholt fogyasztottak. Ez pedig káros a szívre.
Iráni és német kutatók szerint ha az agy megfelelő részét rövid ideig elektromos stimuláció éri, az segíthet enyhíteni az érzelmi traumával járó tüneteket – a depressziót, a szorongást és a rossz kedélyállapotot is.
Fél órával a pitvarfibrilláció bekövetkezte előtt jelezheti a problémát egy új, mesterséges intelligenciára épülő fejlesztés.
A magas kockázatú humán papillomavírussal (HPV) megfertőződött nőknél négyszer nagyobb a kockázata a szívproblémák miatti halálozásnak – állapította meg egy dél-koreai kutatás.
A cukorbetegek, az 55 évnél idősebbek és a férfiak a legérzékenyebbek a szív- és érrendszeri betegségeket kiváltó légköri jelenségek változásaira – állapította meg Semmelweis Egyetem friss kutatása. Az intézmény közleménye szerint az éghajlatváltozás kardiovaszkuláris betegségekre gyakorolt hatását több éve vizsgálják az egyetemen, amely egy világszinten újnak számító tudományos diszciplína, a kardiometeorológia kialakulását is inspirálta.
