A tudós Lax Péter Dávid néven Budapesten jött a világra, apja neves bőrgyógyász volt. Középiskolai tanulmányait a köznyelvben Mintagimnáziumként emlegetett mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban kezdte el. (Az intézmény jelenleg is az ország legjobb gimnáziumai közé tartozik.) Tehetsége hamar megmutatkozott, útját a matematika rejtelmeibe nagybátyja, Korodi Albert, majd Péter Rózsa, Kőnig Dénes és Turán Pál egyengette. A zsidótörvények miatt családja 1941-ben az Egyesült Államokban telepedett le, Lax New Yorkban a rangos Stuyvesant középiskolában tanult, ahol matematika órákra nem kellett járnia, de a matematikaversenyeken a csapat tagja volt. Mentora lett Neumann János és Erdős Pál, aki Albert Einsteinnek is bemutatta, és megismerkedett későbbi doktori konzulensével, a német-amerikai Richard Couranttal.
Tudománytörténeti kuriózum, hogy Erdős egy 1943-as cikkének lábjegyzetében már egy tétel bizonyítójaként hivatkozott az akkor még csak tizenhét éves Laxra.
A New York Egyetemre iratkozott be, ahol három szemesztert végzett el, és a komplex analízis hallgatójából hamarosan a tárgy előadója lett, ekkor ismerkedett meg későbbi feleségével, a szintén matematikus Anneli Cahnnal is. A második világháború végén besorozták a hadseregbe, ahol Los Alamosba vezényelték, az atombomba kifejlesztését célzó Manhattan-terven dolgozott.
Az egyetemre 1946-ban tért vissza és 1949-ben doktorált, majd a Courant Intézetbe került, ahol 1958-tól professzorként a Számítástechnikai és Alkalmazott Matematikai Központot vezette. 1970-ben életét kockáztatva mentette meg az intézet CDC 6600-as számítógépét (a világ első szuperszámítógépét), amelyet anarchista diákok fel akartak gyújtani; 1972 és 1980 között az intézet igazgatója volt.
Sokirányú tudományos munkássága során a funkcionálanalízis és alkalmazása, a differenciálegyenletek és numerikus megoldásuk foglalkoztatták. Az ötvenes-hatvanas években végzett munkáival megalapozta a nem-lineáris (hiperbolikus) egyenletek elméletét. Sokszor kutatott olyan területeket, ahol az elméleti matematika és az alkalmazott fizika találkozik. Széles körben ismertek a hullámelmélettel kapcsolatos munkái, tisztázta a lökéshullám-elméletet, felfedezéseit az időjárás-előrejelzésben, a repülőgép-tervezésben és a telekommunikációban is felhasználják.
Korunk egyik legnagyobb elméleti és alkalmazott matematikusa széles skálán ért el jelentős eredményeket a parciális differenciálegyenletektől a műszaki alkalmazásokig. Neve összefügg számos jelentős matematikai eredménnyel és numerikus módszerrel, ilyenek például a Lax-Milgram-tétel, a Lax-féle ekvivalenciateoréma, a Lax-Friedrichs és a Lax-Wendroff numerikus sémák, a Lax-féle entrópiafeltétel és a Lax-Levermore-elmélet. Ralph Phillipsszel létrehozták a hiperbolikus rendszerek szóráselméletének egységes kereteit. Kidolgozta a megmaradási elvek hiperbolikus rendszereinek általános elméletét, amellyel megkezdődött a gázdinamika egyenleteinek szisztematikus vizsgálata. Neumann János tanítványából lett a modern számítógépes matematika egyik megalapozója, aki úttörő szemlélettel mérte fel a számítástechnika alkalmazásának lehetőségeit a tudomány, az oktatás és a kommunikáció területén.
Szívügyének tartotta a fiatalok matematikai képzését, kiváló oktató, számos hallgató mentora volt. Sokat tett a matematikaoktatás megreformálásáért, a differenciálegyenletekkel kapcsolatos munkája évtizedekig a matematikai tanterv részét alkotta.
Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. Amikor 1970-ben az amerikai tudományos akadémia tagjává választották, Courant így ajánlotta a tudós testületbe:
„Nem sokan képesek hozzá hasonló módon egyesíteni az elvont matematikai analízist az egyedi problémák megoldása terén tanúsított kézzelfogható teljesítménnyel”.
1986-ban Ronald Reagan amerikai elnöktől vehette át a National Medal of Science-díjat. 1987-ben megkapta az akkor legrangosabb matematikai kitüntetést, a Wolf-díjat, majd 2005-ben neki ítélték a matematikai Nobel-díjként számon tartott Abel-díjat, amelyet először ítéltek oda alkalmazott matematikusnak, elismerve Lax egyedülálló képességét a tiszta matematikai elmélet és a gyakorlati alkalmazások összekapcsolására. 1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, 2012-ben megkapta az Amerikai Magyar Alapítvány George Washington-díját.
https://www.youtube.com/watch?v=oS4VXszK2n8
Las Pétert magánemberként is a sokoldalúság jellemezte. A sportok közül a tenisz állt legközelebb a szívéhez. Szerette a komolyzenét, a képzőművészetet és az irodalmat, a diszperzív rendszerek megoldásainak cseppet sem könnyű magyarázatát háromsoros haikuba foglalta. Jó humorú és rendkívül művelt tudománynépszerűsítő volt. Mindig a lehető legegyszerűbb és legszebb megoldást vagy bizonyítást igyekezett megtalálni, és mindig képes volt az olvasó számára érthetővé tenni bonyolult elméleteket és bizonyításokat.
Szülőföldjével sem szakította meg a kapcsolatot. 1962-ben látogatott haza először, a kilencvenes évektől rendszeresen megfordult Budapesten, előadásai vonzották a hallgatóságot. 2008-ban – kilenc angol nyelvű szakkönyve közül egyedüliként – magyarul is megjelent a Lineáris algebra és alkalmazásai című klasszikus munkája.
Lax Péter néhány héttel 99. születésnapja után, 2025. május 16-án halt meg manhattani otthonában.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
