A mikrobák többségét évtizedekig elsősorban kórokozóként kezelték, viszont mára már kiderült, hogy rengeteg mikroorganizmus (és az általuk termelt természetes vegyületek) hasznos az ember számára: támogatja az immunrendszert, csökkenti a stresszt és segíti az anyagcserét, szabályozza a gyulladásokat. Ezek az úgynevezett szalutogén (azaz az egészséget segítő) mikrobák.
Ausztrál kutatók elhatározták, változtatnak a mikroorganizmusokról kialakult korábbi képen, mert „bár a kórokozó-központú szemlélet számtalan életet mentett meg, azzal a kockázattal is jár, hogy figyelmen kívül hagyja a láthatatlan biodiverzitást, amely aktívan támogatja az ember és a bolygó egészségét” – idézi az Earth folyóirat a Flinders Egyetem mikrobiális ökológusának, Jake Robinsonnak a szavait.
Robinson és kollegái elkészítették a „Szalutogén Potenciál Adatbázisát”, amelyet a Microbial Biotechnology folyóiratban részleteztek. Egy olyan összegzésről van szó, amelyik katalogizálja azokat a mikrobákat és az általuk termelt biogén vegyületeket, amelyek a pozitív egészségügyi hatásokhoz, nem pedig a betegségekhez kapcsolódnak.
A kutatók 124 potenciálisan szalutogén mikrobiális taxont (rendszertani egységet) és 14 biokémiai vegyületet azonosítottak, a talajbaktériumoktól kezdve a növényi eredetűekig. Kezdeményezésükhöz más tudósok, gyakorlati szakemberek és szakmai közösségek is csatlakozhatnak, hogy közösen alkossanak teljesebb képet arról, hogyan tartja fenn életünket ez a láthatatlan biodiverzitás.
https://hvg.hu/tudomany/20250409_talaj-viz-mikroba-bakterium-csp1-3
Az adatbázis egyébként a környezeti eredetet is rögzíti, így lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy lássák, hol fordulnak elő a legnagyobb valószínűséggel ezek az egészségre pozitív mikrobák, például az erdei levegőben, a biológiai szempontból változatos talajban vagy a zöld iskolaudvarokban. A következmények – állítja Robinson – messzemenőek, az egészségesebb városok és iskolaudvarok tervezésétől az ökoszisztéma-helyreállítás irányításáig és a zöld infrastruktúra újragondolásáig. Ha biológiailag több vegyes zöldterületet hoznak létre az iskolák, parkok és utcák környékén, az nemcsak esztétikai élményt nyújthat, hanem konkrét mikrobiális „jó hatásokkal” is gazdagíthatja a környezetet.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy le kellene becsülni a mikrobiális veszélyeket. A kutatók külön is felhívják a figyelmet a Klebsiella pneumoniae-ra, amely a városi talajban él, könnyen kórokozóvá válhat, és sok törzse antibiotikum-rezisztens. A lényeg ezúttal is az egyensúly: olyan politikákat kell kidolgozni, amelyek csökkentik a káros expozíciókat, miközben szándékosan ápolják azokat a jótékony hatásokat, amelyeket sokáig figyelmen kívül hagytunk.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
