A különféle ősállatok maradványainak felfedezéséért a legtöbb tudósnak a bolygó egy távoli pontjára kell utaznia. Ehhez képest a Manchesteri Egyetem kutatóinak ki sem kellett tenniük a lábukat a campusról ahhoz, hogy egy 450 millió évvel ezelőtt rekorder őslényt fedezzenek fel. Mint kiderült: a fosszília darabjai 150 éven át feküdtek az egyetem gyűjteményében – írja az Interesting Engineering.
A beszámoló szerint a tudósok az 1870-es évek óta vitatkoznak azon, hogy a manchesteri gyűjteményben megbúvó különös maradványok milyen élőlényhez tartoztak – az angliai és walesi lelőhelyekről származó apró töredékeket nem tudták összeilleszteni. Az 1980-as években felmerült, hogy talán egy skorpió lehet a tulajdonos, ám a perdöntő bizonyíték, vagyis a farok fosszilis maradványai hiányoztak a kirakósból.
Hogy lezárják a vitát, a paleontológusok nemrég a modern képalkotó és analitikai technikák segítségével tanulmányozták a maradványokat. Ennek eredményeként sikerült a korábbinál tisztább képet alkotni az állatról.
https://hvg.hu/tudomany/20250924_Hetmeteres-megaraptort-fedeztek-fel-Argentinaban-egy-krokodil-maradvanyaival-a-szajaban
Mint kiderült, valóban egy skorpió maradványait találták meg a kutatók, amely a Praearcturus gigas nevet kapta. Nem véletlenül: az állat a becslések szerint 1 méter hosszú lehetett, az ollói pedig 15,7 centiméteresek voltak. A számítások szerint mintegy 450 millió évvel ezelőtt élt a Földön, a kutatók pedig azt próbálják meg felderíteni, hogyan nőhetett ekkorára.
A Paleontology című tudományos lapban megjelent publikáció szerint a karbon időszakban az esőerdők tele voltak óriási rovarokkal, ám a Praearcturus gigas legalább 50 millió évvel korábban élt, akkor, amikor a szárazföldi élet még csak elkezdett fejlődni. Mindez azt jelenti, hogy a skorpió 200 millió évvel a dinoszauruszok megjelenése előtt járt a Földön, apró növények és gombák között a maga 1 méteres termetével.
A kutatók úgy vélik, a hatalmas méretet annak köszönhette, hogy nem volt riválisa, így lényegében a kora legnagyobb ragadozójává válhatott. Mivel a szárazföldön még csak megjelenőben volt az élet, ezért az élete jelentős részét a vízben tölthette az őslény.
A szakemberek szerint mivel ebben az időszakban a szárazföldi és a vízi élet még nem különült el teljesen, így a Praearcturus gigas remek betekintést nyújthat abba, miként alkalmazkodtak az állatok ehhez a változó környezethez.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
(Nyitóképünkön a skorpió fantáziarajza. Forrás: Franz Anthony)
