Idén már öt éve annak, hogy a NASA útnak indította a Lucy nevű űrszondáját. Célja, hogy a Jupitert kísérő aszteroidákat tanulmányozza, amire 2027 végéig még biztosan várni kell. Ez azonban nem jelenti azt, hogy menet közben csak malmozik a szerkezet.
2025 áprilisában például testközelből készített videót egy 8 kilométeres aszteroidáról, a Donaldjohansonról (DJ). A hosszúkás objektum egy régen elpusztult kőzet töredéke, amely nagyjából 150 millió évvel ezelőtt keletkezett. Lucy 2025. április 20-án 960 kilométerre közelített meg, így sikerült egészen közeli felvételeket készíteni róla.
Az amerikai Southwest Research Institute kutatói most ezt a felvételt elemezték, és amely nemcsak a Donaldjohanson, hanem további 2000 aszteroida múltjába is betekintést enged. A szakemberek ugyanis úgy vélik, hogy 150 millió évvel ezelőtt egy katasztrofális ütközés következtében további 2000 objektum keletkezhetett a DJ mellett.
A felvételek alapján az aszteroidán egykor folyékony víz lehetett, és az is kiderült, hogy a felszínén található kráterek gyorsabban tűnnek el a vártnál.
https://hvg.hu/tudomany/20260306_2024-yr4-aszteroida-becsapodas-hold-fold
„Számos fizikai folyamatot sikerült meghatároznunk, amelyek hozzájárultak a DJ jelenlegi tulajdonságaihoz, mint például a forgás lassulása, az ősi víz jelenléte, valamint a kráterek kialakulása” – nyilatkozta az IFLScience-nek Simone Marchi, az intézet kutatója.
A 2025-ben készült felvételeken jól látni, hogy az aszteroida két részből áll, amelyeket egy nyúlvány köt össze. A bolygókutatók a rajta lévő kráterek alapján határozzák meg az objektum korát – akárcsak egy bolygó esetében teszik ezt –, így a becslések alapján 155 millió éves az égitest. Meglepő módon azonban úgy tűnik, hogy a Donaldjohansonon nincsenek 400 méternél kisebb kráterek.
A kutatók szerint mindez azt jelenti, hogy a felszín laza anyaga mozog, ami előbb–utóbb eltünteti a kisebb krátereket. Ez lehet az oka annak is, hogy az égitest két részét összekötő nyúlvány felülete meglehetősen sima.
A fentiek alapján úgy tűnik, hogy ezek a folyamatok viszonylag gyorsan, legfeljebb tízmillió év alatt zajlanak le.
A szakemberek a vizsgálat alapján azt is megállapították, hogy az aszteroidán folyékony víz lehetett jelen, méghozzá nem sokkal a naprendszer kialakulása után. Mindez jó kiindulópont lehet ahhoz, hogy a további 2000 aszteroida múltját is feltérképezzék a kutatók.
A vizsgálati eredményről szóló publikáció a Science-ben jelent meg.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
