High-tech megoldást dolgozott ki a Google a veszélyes betegségeket terjesztő szúnyogok számának jelentős csökkentésére. A Debug-projekten keresztül kért engedélyt a Környezetvédelmi Ügynökségtől, hogy akár 32 millió steril szúnyogot engedjen szabadon Kaliforniában és Floridában. A projekt jelmondata: A rossz szúnyogok betegségeket terjesztenek, a jó szúnyogok meg tudják állítani őket.
A szúnyogokat sokan csak apró kellemetlenségnek tartják, azonban a projekt mögött állók szerint igen veszélyes rovarokról van szó, több embert ölnek meg, mint az összes többi állat együttvéve. Nem azért veszélyesek, mert csípnek, hanem azért, mert súlyos betegségeket (malária, dengue-láz, sárgaláz, Zika-vírus-fertőzés) terjesztenek. Csupán egyetlen összehasonlítás: míg a kígyók évi 100–140 ezer halálesetért felelősek, addig a szúnyogok számlájára – a betegség terjesztés révén – 600–800 ezer haláleset írható.
Az is nagy problémát jelent, hogy a szúnyogok által terjesztett súlyos betegségek többségére nincs hatékony oltás vagy kezelés. A szúnyogok növényvédő szerekkel való támadása sem jó megoldás, mivel ezek idővel kevésbé hatékonyak, és mérgezőek lehetnek. Az állóvíz megtisztítása sem elég, mert az emberek soha nem fogják megtalálni az összes helyet, ahol a szúnyogok szaporodnak. Új megközelítésre volt tehát szükség – olvashata projekt weboldalán.
A Debug-projekt mögött álló gondolat zseniális a maga egyszerűségében: úgy próbálják megállítani a „rossz” szúnyogokat, hogy „jókat” engednek rájuk. A jók ebben az esetben hím szúnyogok, amelyeket fogságban tartva egy baktérium segítségével sterilizálnak. Nagyon lényeges, hogy ez a technika természetesen előforduló baktériumot használ, nem vet be vegyszereket, mérgező anyagokat, és nem jár genetikai módosítással.
https://hvg.hu/tudomany/20260519_fokhagyma-hatasa-szunyogok-ellen-kutatas
A hím szúnyogok nem csípik meg az embereket, és nem terjesztenek betegségeket, így semmilyen veszélyt nem jelentenek a lakosságra. Viszont amikor egy fertőzött hím párosodik egy vadon élő nősténnyel, a peték nem kelnek ki. A vadon élő populáció száma így minden egyes generációval exponenciálisan zsugorodik, és idővel egyre kevesebb lesz a rossz szúnyog.
Azért ennek a projektnek is vannak kockázatai. Ha véletlenül nőstényeket engednek szabadon, az pontosan azokat a járványokat válthatja ki, amelyeket a projekt meg kíván akadályozni. Az emberi hiba kiküszöbölése érdekében a Google mérnökei mesterséges intelligenciával és számítógépes látással felszerelt automatizált nevelőrendszereket telepítenek, hogy megbízhatóan elkülönítsék az ártalmatlan hímeket a veszélyes nőstényektől.
A projekt már kézzelfogható eredményeket hozott Szingapúrban. A Debug májusi jelentése szerint a sterilizált hím szúnyogok szabadon engedése 80-90 százalékkal csökkentette egy veszélyes helyi populáció számát. A szabadon engedést követően pedig a helyi egészségügyi tisztviselők 70 százalékos csökkenést regisztráltak a dengue-láz eseteiben egy éven belül.
Felvetődik persze az a kérdés, hogy vajon egy szúnyogfaj teljes kiirtása milyen hatással lehet az ökoszisztéma egészére, ahol végső soron minden mindennel összefügg. Az ökológusok most azzal érvelnek, hogy egy-egy specifikus szúnyogfaj kiirtása minimális környezeti kockázattal jár az Egyesült Államokban. Az Aedes aegypti (Egyiptomi csípőszúnyog) például erősen invazív fajként él Kaliforniában és Floridában. Az őshonos ragadozók létfenntartása nem függ ettől a rovartól. Ahogy a steril hímek elpusztulnak, egyszerűen beolvadnak az ökoszisztémába, mint ártalmatlan biológiai anyag a vízi élővilág számára.
„Akkor kezdenék aggódni a környezeti következmények miatt, ha a Google az őshonos szúnyogfajokat venné célba” – mondta Nathan Burkett-Cadena, a Floridai Egyetem ökológusa.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
