Régóta vitatkoznak a kutatók arról, hogy milyen idős lehet a nyugat-ausztráliai részén Pilbara-sivatagban található kráter. A Miralga nevű képződményt felfedező csapat kezdetben úgy vélte, hogy körülbelül 3,47 milliárd éves lehet, ami jóval idősebb, mint bármely más, eddig felfedezett becsapódási bizonyíték.
Jött aztán egy másik csapat, akik szintén megvizsgálták a krátert, és arra jutottak, hogy az semmiképp sem lehet idősebb 2,77 milliárd évesnél. Most a krátert felfedező csapat kezdett újabb munkába, amely során a becsapódás képződményeiben lévő kristályokat vizsgálta meg. Ezek alapján kiderült, azok nagyjából 3,024 milliárd évesek, vagyis az igazság úgy tűnik, félúton van. Ezzel együtt a Miralga krátere lett a világ legidősebb ismert becsapódási krátere – írja a Science Alert.
Így néz ki a becsapódás helyszíne ma.
Curtin University
Chris Kirkland, az ausztrál Curtin Egyetem geológusa szerint a becsapódás a föltörténet azon korában történhetett, amikor a földkéreg, az óceánok, a légkör és a korai élet még a kezdei fejlődési szakaszban járt. A kutatók megjegyezte, ezzel lényegében ez az egyetlen ismert kráter, amely az Archaikum földtörténeti korban keletkezett.
A szakemberek szerint bár elképzelhető, hogy a Föld ősi légköre megvédte a bolygót néhány becsapódástól, valójában azért lehet ilyen kevés kráter, mert a bolygó aktív: az erózió és más geológiai folyamatok miatt a becsapódások nyomának nagy része mára valószínűleg eltűnt.
A Miralga felfedezése előtt a Föld legidősebb ismert krátere a Yarrabubba-kráter volt, amelynek keletkezését 2,2 milliárd évvel ezelőttre datálják a geológusok.
https://hvg.hu/tudomany/20200125_elso_aszteroida_becsapodas_eghajlatvaltozas_yarrabubba_krater
A Miralga az évmilliárdok során már nem néz ki kráternek, sokkal inkább olyan, mint egy szimpla bozótos. A környezete azonban nem hétköznapi.
Kirkland szerint a sivatagban helyenként még mindig láthatók ősi lávafolyások, hidrotermális lerakódások és olyan kőzetek, amelyek az élet legkorábbi bizonyítékaihoz kapcsolódnak. A legtöbb ilyen régi kőzetet már eltüntette az idő.
A kutatók akkor kezdték feltárni a krátert, amikor néhány különös kőzetet találtak a felszínen: töréskúpokat. Ezek akkor keletkeznek, amikor a becsapódás egy erős lökéshullámot indít el a talajon, ami jellegzetes kúp alakú törésmintákat hagy a kőzetben.
Töréskúpok.
Curtin University
A kutatók az eredeti becslés után cirkon kristályokat kezdtek el vizsgálni, amelyek formája arra utal, hogy a becsapódás során keletkeztek.
A cirkon azért is tökéletes a kormeghatározáshoz, mert a belsejében urán találhat, ami az idő előrehaladtával ólommá válik. Mivel az urán átalakulásának ideje pontosan ismert, az ólomtartalom alapján meg lehet határozni, hogy milyen idős lehet egy kristály.
A kutatók emellett egy másik kristályt is megvizsgáltak, amely egy másik tulajdonsága szintén azt mutatta, hogy nagyjából 3 milliárd éve történhetett a becsapódás. Az eredményeket a Geology című tudományos lapban publikálták.
A tudósok korábban Afrikában is találtak ősi kristályokat és kőzeteket, de azoknál nem lehetett meghatározni, hol és milyen becsapódásnak köszönhetően keletkeztek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
