Sosem látott, rejtélyes anyagot találtak a Plútó és a Titan felszínén

Fényelnyelő anyagra bukkantak a csillagászok a James Webb teleszkóp segítségével a Plútón, valamint a Szaturnusz legnagyobb holdján. Ha kiderül, mi is az pontosan, az nagyban segítheti az égitestek komplex légkörének megértését.

  • HVG

A Naprendszerben és más égitesten eddig nem látott molekulára bukkanhattak a kutatók a James Webb űrtávcső adatainak elemzése során – írja a Gizmodo.

Mint a portál kifejti, minden létező elemnek megvannak a maga egyedi, úgynevezett abszorpciós és emissziós vonalai, amelyek spektrális ujjlenyomattal rendelkeznek. A kissé bonyolult nevek mögött ugyanakkor olyan, kulcsfontosságú információkat hordozó jellemzők vannak, amelyek segítik a csillagászokat a távoli égitestek vizsgálatában.

Most azonban valami érdekeset tapasztaltak a szakemberek. Amikor a Plútót, valamint a Szaturnusz legnagyobb holdját, a Titant vizsgálták, egy hiányzó fénysávra lettek figyelmesek a spektrális jellemzőkben, különösen az 5,11 mikrométeres sávban.

Hiába nyálazták azonban át az adatbázisokat és a szakirodalmat, nem találtak egyezést arra a molekulára, amely a jelenségért felelt. Ez azt jelenti, hogy a Plútó és a Titan felszínén egy ismeretlen molekula lapulhat – egy olyan anyag, amelyet a Naprendszerben, valamint azon túl sem látott még a tudomány.

https://hvg.hu/tudomany/20260704_nasa-swift-urteleszkop-mentoakcio-link-pegasus-katalyst

A Plútó és a Titán nem osztozik túl sok közös vonásban, csak a nitrogénben gazdag légkörben – ebben némi metán is található. Az Astronomy & Astrophysics című tudományos folyóiratba már befogadott, ám még nem publikált eredmények szerint a fotokémiai hatások egy „mindenütt jelen lévő” szerves ködöt hoznak létre, amely végül lecsapódik, létrehozva a Plútó és a Titan felszínének morfológiáját.

A tudósok a köd által legkisebb mértékben befolyásolt, szűk spektrális sávot választották ki, hogy vizsgálhassák a ködös légkörön túl megbúvó felszínt. Azzal azonban minden valószínűség szerint nem számoltak, hogy végül egy eddig sosem látott anyagra bukkannak majd.

A publikáció mögött álló tudóscsoport a News Scienstistnek elmondta, máris szereztek további adatokat a James Webbtől, hogy további vizsgálatokat végezhessenek.

Az igazi áttörést azonban a NASA Dragonfly-küldetése hozhatja majd el, amely várhatóan 2030-as évek közepén éri el a Titant, hogy újabb adatokat küldjön haza a Földre az égitest felszínéről.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

Hozzászólások