Így néz majd ki az Antarktisz, ha az összes jég elolvad róla – videó
Amerikai és brit kutatóknak köszönhetően sikerült létrehozni egy olyan térképet, ami megmutatja, mit rejt az antarktiszi jégtakaró.
Ha önmagában nem lenne elég nagy baj az, hogy a globális felmelegedés miatt olvadnak a sarki jéghegyek, akkor itt van még egy ráadás is: az olvadással egyre több higany kerül a környezetbe.
A higany természetes módon is megtalálható a környezetben, amit vulkánkitörések és más geológiai folyamatok juttatnak oda. De amióta az emberiség elkezdte óriási léptékben égetni a fosszilis tüzelőanyagokat, valamint fokozni azok bányászatát, a higany szintje jelentős mértékben emelkedett a környezetben.
Hogy ezt eddig kevésbé éreztük, az elsősorban a sarki jégtakarónak köszönhet, amely szivacsként szívta magába a mérgező anyagot. Eddig, a globális felmelegedés okozta olvadás miatt ugyanis a higany is elkezdett szivárogni az óceánba. A kritikus helyzetre a Pekingi Egyetem tudósai hívták fel a figyelmet, tanulmányukat pedig a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban publikálták.
Az Antarktiszi-félszigeten – a kontinens leggyorsabban olvadó régiójában – gyűjtött üledékminták aggasztó mintázatot tártak fel. Bár úgy tűnik, hogy az ipari higanykibocsátás minden mintavevő ponttól távol esik, az Antarktiszi-félsziget talapzatán a higany kétszer olyan gyorsan halmozódik fel, mint a globális talapzat átlaga.
Az adatok azt mutatják: a higany felszaporodásának üteme 160 százalékkal nőtt az 1800-as években elindult iparosodás kezdete óta.
Normál esetben a higany a légkörből az óceánba kerül, majd onnan ismét a légkörbe. Az Antarktisz esetében ebbe a körforgásba bekapcsolódik a jég és a szárazföld is. Ez jóval lassabb folyamat, ám az olvadás felgyorsította – írja a Science Alert.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a higanyt a 10 legsúlyosabb közegészségügyi problémát jelentő vegyi anyag közé sorolja, mivel már alacsony szinten is mérgező. A kutatók szerint az Antarktisznál vannak olyan baktériumok, amelyek neurotoxinná alakítják a higanyt, ami pedig bekerül és felszaporodik a tengeri élőlények szervezetében. Innen már csak egy lépés, hogy a higany az ember tányérján landoljon.
A kutatók számításai szerint 400 százalékkal nőtt az Antarktiszi-félszigetről a nyílt óceánba kikerülő higany mennyisége, ami arra utal, hogy ez a higanyszennyezés messzebbre is terjedhet.
Jó hír: van rá mód, hogy kevesebb higany kerüljön az élővilágba. Ehhez csak annyit kell tenni, hogy kevesebb fosszilis energiahordozót éget el az emberiség.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
