Nagyot nőtt a napenergia-termelés Európában a júniusi és a júliusi hőhullámok idején, de az igények is kilőttek – ez sötétedés után jelentett komoly gondot. Pedig lehet megoldás.
A júniusi és júliusi hőhullámok idején 17 százalékkal nőtt a napenergia-termelés az európai országokban – mutat rá az Ember elemzőintézet friss jelentése. Ez nagyban segítette az energiahálózatot az igények kielégítésében, amelyek a forró napokon akár negyedével is megnőttek.
Az Ember elemzése a hőhullámok hatását vette górcső alá a leginkább érintett országokban. A június végi forróság alatt a napi villamosenergia-igény Magyarországon 26, Olaszországban 22, Franciaországban 11, Spanyolországban pedig 8 százalékkal emelkedett a megelőző héthez képest.
A hőhullám alatt a napenergia volt az egyetlen olyan jelentős energiaforrás, amely jobban teljesített a szokásosnál. Június és július más napjaihoz képest a napi napenergia-termelés a hőhullámok idején Magyarországon és Franciaországban 17, Olaszországban és Spanyolországban pedig 5 százalékkal nőtt.
„A napenergia-termelés hirtelen növekedése segítette az energiahálózatok stabilizálását egy olyan időszakban, amikor más energiaforrások csak nehezen tudtak lépést tartani az igényekkel” – hangsúlyozza Chris Rosslowe, az Ember energetikai elemzője.
A napelemek eltéveszthetetlenek, feltűnően trónolnak a háztetőkön. Szingapúri kutatók újdonsága éppen ezt a szembetűnőséget szüntetné meg. Olyan, szó szerint hajszálvékony napelemekről van ugyanis szó, amelyeket alig lehet észrevenni, így olyan helyen lehetnek ideálisak, amelyekről eddig elképzelhetetlen volt, hogy hozzájáruljanak az energiatermeléshez.
A hőhullámok idején Magyarország mellett Franciaország, Románia és Svájc is visszafogta az atomenergia-termelést, miközben más energiaforrások (gáz- és szénerőművek) is sok helyen csak korlátozottan álltak rendelkezésre, és a vízerőművek sem teljesítettek túl jól.
Chris Rosslowe megjegyzi: a napenergia nagy segítség a hőhullámok idején, ám napnyugta után, amikor még mindig magas a hűtési igény, a hálózatok ki vannak téve a drága, gázalapú energiatermelésnek.
A késő-júniusi és a kora-júliusi hőhullámok alatt a napi átlagos energiaárak hazánkban 119 százalékkal voltak magasabbak, mint a megelőző hetekben. Franciaországban 44, Olaszországban 13, Spanyolországban pedig 7 százalék volt a növekedés. Sok országban kora este kezdtek hirtelen emelkedésbe az árak, elérve az elmúlt évek legmagasabb szintjét.
Mérföldkőhöz érkezett az elektromosáram-termelés tavaly az Európai Unióban: a megújulókkal termelték az összes elektromos áram közel felét, és önmagában a szél- és napenergia is többet adott, mint a fosszilisek. Az EU villamosenergia ágazatát átvilágító jelentésben kiemelik Magyarországot, amely európai éllovas lett a napelemes termelésben.
A napenergia akkumulátoros eltárolása megoldást jelentene a problémára Rosslowe vélekedése szerint, így ugyanis sokkal ellenállóbbá válna az európai villamosenergia-rendszer a forró nyarak alatt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Manapság ritkán nyilvánul meg ilyen hosszú szövegben a volt kormányfő.
A világ legnagyobb iparági monstruma él, átalakul, és virul.
