Szegedi kutatók találtak valamit a makrofágoknál, és ez a daganatok kezelésében is jól jöhet

A veleszületett immunrendszer alapvető sejtes alkotóelemei, a makrofágok átalakulását befolyásoló folyamatokat vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai.

  • MTI

A különféle fiziológiai és kóros folyamatokban fontos szerepet játszó makrofágok megjelenését és funkcióját erősen befolyásolják a mikrokörnyezetükben lévő jelek, beleértve a sejtek közötti kommunikációban és az immunválasz szabályozásában fontos szerepet játszó citokineket, valamint a tápanyagokat, lipideket és kórokozókból származó molekulákat.

A makrofág-polarizációnak nevezett átalakulási folyamat két ellentétes formáját a citokin interferon-gamma (IFN) és a citokin interleukin-4 (IL-4) vezérli, az előbbi klasszikus, míg a második alternatív makrofág-polarizációs állapotokat eredményez.

A klasszikus makrofágok létfontosságúak a hatékony antimikrobiális, daganatellenes és gyulladásos válaszokhoz. Ezzel szemben az M(IL-4) makrofágok elősegítik a szövetek regenerálódását, ugyanakkor hozzájárulnak a tumor növekedéséhez és progressziójához, valamint az allergiás légúti gyulladás egy típusához és a szöveti fibrózishoz – írja közleményében az SZBK.

https://hvg.hu/tudomany/20260817_szegedi-kutatok-daganatsejtek-mesterseges-intelligencia-vizsgalat

Az SZBK Genetikai Intézetében, Czimmerer Zsolt vezetésével működő Makrofág Polarizáció Kutatócsoport hazai és nemzetközi partnerekkel együttműködésben új mechanizmust azonosított, amely segít megérteni, hogyan reagálnak a makrofágok a bizonyos kóros mikrokörnyezetben egyidejűleg jelen lévő, azonban egymással ellentétes immunológiai jelekre.

A kutatás szerint – amely megvalósításán Varga Zsófia és Poscher Anna is jelentős szerepet vállalt – a makrofágok ilyenkor nem kizárólag a hagyományosan ellentétes hatású citokinek kiváltotta állapotba kerülnek, hanem egy sajátos, köztes aktivációs programot alakítanak ki. Ennek során bizonyos géncsoportok kifejeződése jelentősen felerősödik a két citokin együttes jelenlétében.

A korszerű molekuláris biológiai módszerekkel végzett vizsgálatok feltárták, hogy a köztes program megvalósulásához különböző faktorok összehangolt működése szükséges. Az eredmények arra utalnak, hogy az egyik citokin által elindított, a gének működését befolyásoló változások elősegíthetik, hogy a másik, látszólag ellentétes jel által aktivált, a gén RNS-sé történő átíródását szabályozó fehérje is ugyanazon DNS-régiókhoz kapcsolódjon, ezáltal lehetővé téve bizonyos gének összehangolt, felerősített aktiválását.

A Nucleic Acids című folyóiratban publikált kutatás fontos lépés annak megértésében, hogyan viselkednek a környezetükből érkező jelek alapján működésüket megváltoztatni képes immunsejtek – például a makrofágok – a különböző kóros állapotokra jellemző, összetett molekuláris mikrokörnyezetben. Az eredmények azt mutatják, hogy az immunsejtek válaszait komplex szabályozási folyamatok formálják.

https://hvg.hu/tudomany/20260812_szegedi-tudomanyegyetem-lagyszoveti-robotsebeszet-bovitese

E folyamatok részletesebb megismerése a jövőben hozzájárulhat új terápiás megközelítések és célpontok azonosításához olyan kórállapotokban, amelyekben a két citokin egyaránt alakítja az immunológiai mikrokörnyezetet, például egyes súlyos asztmás állapotokban és különböző daganatokban.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

(Cikkünk nyitóképe illusztráció.)

Hozzászólások