Ma már közismert tény, hogy a Nap működése komoly hatással lehet a Földre. Az elmúlt években számos napkitörés érte el a bolygónkat, ami – az erősségétől függően – rendkívüli látványt okozott. Előfordult, hogy még Magyarországon is lehetett látni a sarki fényt.
Egy ilyen kitörés már képes kisebb kommunikációs zavarokat okozni, a kutatók pedig arra figyelmeztetnek, ha jön egy nagyobb, jóval erősebb kitörés, az bizony rendkívül súlyos gondokat okozhat.
https://hvg.hu/tudomany/20260121_napvihar-sugarzas-nagy-energiaju-reszecskek
A korábbi kutatások már kimutatták, hogy a Naphoz hasonló csillagok átlagosan 100 évente egyszer produkálnak egy szuperkitörést. Ezek olyan kitörések, ami több ezermilliárd hidrogénbomba együttes felrobbantásánál is nagyobb energiával bír – magyarázza a Gizmodo.
Ebből és más bizonyítékokból logikusan következik, hogy a Napnak is képesnek kell lennie erre, a tudósok azonban még sosem figyeltek meg ilyet. Találtak ugyan nyomokat a Föld története során lezajlott, nagy energiájú részecskék okozta intenzív hatásokra – például radioaktív izotópok koncentrációjának megugrását mérték fatörzsekben, jégmintákban és meteoritokban –, ám nem egyértelmű, hogy ezek a részecskekitörések valóban szuperkitörésekből származtak-e.
Márpedig kulcsfontosságú kérdés, hogy a Nap képes-e ilyesmire. Egy szuperkitörés során összeomolhat a teljes elektromos hálózat, használhatatlanná válhatnak a műholdak, kiütné a globális rádiókommunikációt, és olyan infrastruktúrákat állíthat le, ami rendkívül súlyos anyagi kárt okozna.
A kérdést a Max Planck Naprendszer-kutató Intézet tudósai is alaposabban megvizsgálták, és nincs jó hírük az emberiség számára: a bizonyítékok alapján úgy tűnik, a Nap képes lehet egy szuperkitörésre. Eredményeiket a Philosophical Transactions of the Royal Society A című tudományos lapban publikálták.
https://hvg.hu/360/20250104_napkitores-napciklus-nap-fold-koronakidobodas-technologiai-osszeomlas-carrington-esemeny
A Natalie Krivova vezette kutatócsoport a NASA adatait elemezte, hogy megbecsülje a napkitörések maximális erősségét. A kutatók a 2010 és 2016 közötti időszakra koncentráltak, és azonosították az időszak 300 legerősebb napkitörését. Ezt követően a kutatócsoport összevetette az egyes kitörések során felszabaduló energia mennyiségét az azt létrehozó aktív régió méretével.
Az aktív régiók a Nap felszínének napfoltokhoz kapcsolódó területei, ahol a mágneses mező különösen erős és szerkezetileg összetett. Amikor a mágneses tér összegabalyodik, gumiszalaghoz hasonlóan elpattan, és energiakitörést – napkitörést – idéz elő.
A kutatók arra jutottak, hogy az aktív régiók, valamint a kitörések erőssége közötti összefüggésnek egy erősebb kitörés esetén is érvényesnek kell lennie.
Ezen összefüggés ismeretében Krivova és munkatársai elemezték a Nap felszínén valaha megfigyelt legnagyobb napfoltokat. Méretük alapján a kutatók következtettek a hozzájuk tartozó aktív régiók kiterjedésére, majd megbecsülték az ezekből kiinduló napkitörések maximális erősségét. Ezek alapján arra jutottak, hogy a legnagyobb napfolt-csoportok elméletileg képesek lettek volna a szuperkitörés létrehozására.
Hogy mennyire van felkészülve az emberiség egy ilyen esemény bekövetkezésére, az egyelőre kérdés. Mivel azonban jelentős mértékben támaszkodunk a műholdakra és az elektromos infrastruktúrára, egy szuperkitörés hatása valószínűleg hosszú időn át érződne.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
