Amerikai kutatók szerint az ötfokozatú skálán négyes, vagyis súlyos besorolást kapott az a napvihar, amelynek a részecskéi a hét elején érték el a Földet. A sarki fényt azonban nem ez okozta.
Az űridőjárással összefüggő fizikai folyamatok kutatásával foglalkozó projekt indult a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban (FK) az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával.
Példátlan dolgot vitt véghez az Európai Űrügynökség: a Proba-3 űrszondapáros segítségével létrehozott egy mesterséges napfogyatkozást, amit ezentúl akár naponta megismételhet. Ennek pedig komoly tudományos haszna lehet.
A jövőben pontosabb lehet az űridőjárás előrejelzése, köszönhetően egy német műszernek, amit most egy amerikai teleszkópba szereltek be.
Viharos űridők jönnek: jelenlegi ciklusa legaktívabb időszakába lépett a Nap, és ez az állapot akár 2025-ig is eltarthat.
Brit csillagászoknak sikerült egy olyan modellt kidolgozniuk, ami még azelőtt jelzi a koronakidobódást, hogy a részecskék elindulnának a Föld felé.
Egy friss tanulmány szerint a Nap mágneses mezője teljesen máshol kezdődik, mint azt korábban számolták. Ha ez valóban így van, az a napkitörések előrejelzését is pontosabbá teheti.
Az Airbus átszámítva mintegy 88,2 milliárd forintot kapott az Európai Űrügynökségtől a Vigil nevű műhold kifejlesztésére. A szatellit fő feladata az űridőjárás előrejelzése lesz.
Ugyanabból a napfoltcsoportnál történt napkitörés május 14-én, mint ami egy héttel korábban Magyarországról is látható sarki fényt okozott. Az erőssége háromszorosa volt a korábbinak
Ritka jelenséget örökített meg április 23-án a NASA Solar Dynamics Observatory nevű űrszondája. A Napot figyelő szerkezetnek sikerült rögzítenie, amint a csillag négy régiójában egyidőben következett be hatalmas robbanás.
Az Európai Űrügynökség alaposabban tanulmányozná a napkoronát, ehhez viszont az kell, hogy valami blokkolja a napfényt az űrszonda előtt.
A NASA űrszondája január 22-én vette fel, ahogy a Nap két féltekéjén egyszerre történik napkitörés.
Egy új tanulmány állítja: olyan területen is zavart okozhat a napvihar, ahol eddig nem sokan gondoltak rá – a vasúti jelzőlámpák működésében.
Indiai kutatók számítása szerint az aktuálisan zajló, 25. napciklus 2024 elején érhet el eddigi csúcsára, és ezt a földi kommunikációs rendszerek felhasználói is megérezhetik.
India sikeresen elindította szombaton első űrmisszióját a Nap tanulmányozására, kevesebb mint két héttel azután, hogy a Hold déli sarkvidéke közelében sikeres leszállást hajtott végre.
A Dagger nevű mesterséges intelligencia összefüggést keres a naptevékenység és a Földet elérő geomágneses viharok között, és már arra is képes, hogy szóljon, ha egy ilyen eseményre kerül sor.
A NASA mérései szerint március 12-én egy R-típusú, vagyis ritkán tapasztalható erősségű napkitörés zajlódott le a Nap Földdel ellentétes oldalán.
A kutatók mérése szerint egy X1.2-es erősségű napkitörés érte el nemrég a Földet, ami a rádióadásban is zavart okozott.
A NASA ezúttal több koronális lyukat is megfigyelt a Nap felszínén, amelyek egészen különleges alakzatba rendeződtek.
A látványos események igen gyakoriak a Nap felszínén, de ezeket nem mindig van lehetőségünk megfigyelni.
