Rádiójel érkezett egy idegen bolygó felől
Amerikai kutatók a MeerKat rádióteleszkóp-hálózattal vizsgálták a Beta Pictoris b nevű exobolygót, amely a Földtől mintegy 63,4 fényév távolságra van.
Több mint 10 milliárd éven át utazott a világegyetemben az a rejtélyes energiakitörés, amelyet most elcsíptek a csillagászok – írja a The Guardian.
A szakemberek szerint egy úgynevezett gyors rádiókitörésről (FRB) van szó, és ez lehet a legtávolabbi, amely valaha elérte a Földet.
Az FRB-k annyira erős rádiókitörések, amelyek során milliszekundumok alatt bocsátanak ki annyit energiát, mint amennyit a Nap is csak hónapok vagy évek alatt. A rejtélyes impulzusokat csak 2007-ben fedezték fel a kutatók, mai napig komoly fejtörést okozva számukra. Egyesek egyenesen idegen eredetűnek gondolják ezeket a kitöréseket.
A kutatók most a Science című tudományos folyóiratban mutattak be egy olyan FRB-észlelést, amely akkor keletkezett, amikor az univerzum még csak cirka 3 milliárd éves volt.
Az FRB 20240304B-t a Dél-Afrikában lévő MeerKAT rádióteleszkóppal észlelték a robbanást, majd a NASA James Webb űrteleszkópjával (JWST) állapították meg, hogy mely galaxisból származhat.
Themiya Nanayakkara, a Sydney-i Egyetem kutatója, a tanulmány egyik vezetője kiemelte: amikor a robbanás történt, a Föld és a Nap sem létezett még. A JWST segítségével gyűjtött adatok arra engednek következtetni, hogy a robbanás egy „fiatal, nagyon kis galaxisból” származik, amely rendkívül gyorsan képzett csillagokat, és nem volt körülötte sok fém.
Az FRB-k eredetéről számos tudományos elmélet kering, például az is, hogy úgynevezett magnetárokból, azaz erőteljes mágneses térrel rendelkező neutroncsillagokból származnak – emeli ki a The Guardian.
2007 óta már több mint 10 000 FRB-t észleltek a kutatók; ezek közül néhány állandó jelleggel ismétlődik, míg sok egy ponton leáll. Olyanok is akadnak, amelyek felvillannak, majd többé nem jelentkeznek – hangsúlyozza Nanayakkara.
Az még nem derült ki, hogy az FRB 20240304B egyszeri villanás volt-e, vagy ismétlődni fog.
A Naprendszer meglepő szegletéből jöhetett a Bennu aszteroida, amelyről a NASA is mintát vett
A külső és a belső Naprendszer határvidékéről érkezhetett a Bennu aszteroida, amelyről néhány éve 120 grammos kőzemintát vett a NASA űrszondája.
Az univerzum megértését is segíthetik
Matthew Bailes, az ausztrál Swinburne Egyetem professzora, aki elsők között fedezte fel az FRB-ket, az új tanulmánnyal kapcsolatban elmondta: ez is megerősíti, hogy milyen hatékony eszközök a gyors rádiókitörések az univerzum feltárására.
A szakember úgy jellemezte ezeket az energiakitöréseket, mint „egy nagyon alapvető módszert arra, hogy megszámoljuk, hány atom van az univerzumban”. Az FRB-ket ugyanis befolyásolják azok a részecskék, amelyeken útjuk során áthaladnak, lehetővé téve a tudósok számára, hogy megszámlálják az optikai távcsövekkel nem látható anyagokat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
