50 csillagközi obejtumot is felfedezhet a világ legnagyobb kamerája
Ha a 3l/ATLAS üstökös felfedezése izgalmas volt – és kétségtelenül az volt –, akkor a 2026-os év csillagászati szempontból igazi áttörés lehet majd a tudomány számára.
Alig négy hónap telt el azóta, hogy a Vera C. Rubin Obszervatórium megkezdte működését. A szerkezettel már korábban is találtak olyan objektumot a kutatók, amihez hasonlót korábban még nem láttak, most pedig egy újabb izgalmas felfedezéssel bővült a listája.
A Rubin legújabb felfedezése – egy jeges égitest, amely a Plútónál is távolabb kering a Nap körül – a naprendszer hatodik törpebolygója lehet. Ráadásul ez az égitest-jelölt a valaha felfedezett legnagyobb és legfényesebb objektumok közé tartozik, amelyet a Föld – kozmikus értelemben véve – szomszédságában fedeztek fel a tudósok.
„Egy ilyen hatalmas, nagyjából 1000 kilométer átmérőjű objektum felfedezése talán csak egyszer történik meg egy generációban” – nyilatkozta a Gizmodónak Mario Jurić, a Washingtoni Egyetem csillagásza, a Rubin Obszervatórium Naprendszer-kutató csoportjának vezetője.
Az égitest a 2026 ED138 nevet kapta – ideiglenesen, amíg nem találnak neki egy jobbat. A felfedezést Mario Jurić és Matthew Holman, a Smithsonian Asztrofizikai Központ vezető asztrofizikusa mutatta be nemrég egy konferencián.
Holman akkor figyelt fel először az ED138-ra, amikor a Rubin-obszervatórium adatait egy keresőprogrammal elemezte. A szoftver összeveti a mozgó égitestekről készült többmilliárdnyi észlelést, hogy azonosítsa azokat, amelyek ugyanahhoz az objektumhoz tartoznak. A most felfedezett égitest azonnal felkeltette a figyelmét, mivel fényessége és távolsága arra utalt, hogy szokatlanul nagy méretű.
Az obszervatórium a nyáron kezdte meg működését. A tízéves tudományos projekt során a szerkezet háromnaponta feltérképezi a déli félteke teljes égboltját, hatalmas adatmennyiséget hozva létre, amely segíti a tudósokat a kozmosz titkainak feltárásában.
A csillagászati célra épített eddigi legnagyobb digitális kamerával felszerelt Rubin-obszervatórium felvételei példátlan részletgazdagsággal rendelkeznek. Ez tette lehetővé a csapat számára, hogy felfedezzék az ED138-at. A felfedezés jelentőségét – és az obszervatóriumban rejlő lehetőséget – jól mutatja, hogy az égitest a Tejútrendszer síkjához közeli, csillagokban rendkívül gazdag területen bújt meg.
Működésben a valaha épített legnagyobb kamera: magyar kutatók is segítettek megörökíteni egy csillagközi vándort
Már zajlik a világ legnagyobb égboltfelmérése, melynek első eredményei is igen izgalmasak. Ráadásul magyar érintettsége is van a dolognak.
Kiderült, hogy március óta (amikor már ment a tesztidőszak) összesen 20 alkalommal rögzítette a rendszer az ED138-at. Ezt más, 2016-ig visszanyúló archív adatokkal kombinálva sikerült alaposan tanulmányozni az égitest pályáját.
Az ED138 nagyjából 46 csillagászati egységre található a Naptól – 1 csillagászati egység a Nap-Föld távolságot jelöli. Összehasonlításként: a Plútó 40 csillagászati egységre kering a Naptól.
Hogy valóban törpebolygóról van-e szó, azt a jövőben kell kideríteniük a kutatóknak. Akkor lehet törpebolygóról beszélni, ha a saját gravitációja elég nagy ahhoz, hogy gömb alapkúra formálja az égitestet. A becslések alapján az átmérője 600 és 1500 km közé tehető, ami már ehhez elegendő méretet jelent.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
(Nyitókép forrása: NSF–DOE Vera C. Rubin Observatory / NOIRLab / SLAC / AURA / R. Proctor)
