Működésben a valaha épített legnagyobb kamera: magyar kutatók is segítettek megörökíteni egy csillagközi vándort

Már zajlik a világ legnagyobb égboltfelmérése, melynek első eredményei is igen izgalmasak. Ráadásul magyar érintettsége is van a dolognak.

  • HVG HVG
Működésben a valaha épített legnagyobb kamera: magyar kutatók is segítettek megörökíteni egy csillagközi vándort

A Vera C. Rubin Obszervatóriumban végzett Legacy Survey of Space and Time (LSST) felmérés a jelenlegi legnagyobb égboltfelmérés. Egy most nyilvánosságra hozott tanulmány – melyben magyar kutatók is részt vettek – nemcsak az LSST első valódi tudományos publikációja, hanem egyben egy csillagközi vándor eddigi legrészletesebb méréssorozata is.

A HUN-REN tájékoztatása szerint az LSST jelenleg a végső rendszerbeállítási és tesztelési szakaszban működik, és már a végleges műszerezettséggel pásztázza az égboltot. Igaz, ez az időszak még nem a végleges teljesítményű tudományos üzem (amiben a felmérés zajlani fog), de már alkalmas tudományosan értékelhető mérésekre. Nem is kellett sokat várni az első nagy bejelentésre: az LSST egy újabb csillagközi eredetű égitestet, intersztelláris üstököst figyelt meg.

Az ATLAS teleszkóp adatai alapján a kutatók nemrég felfedeztek egy újabb, a Naprendszeren túlról érkező csillagközi üstököst, a 3I/ATLAS-t.

Ez az emberiség által megfigyelt harmadik olyan égitest, amely egy másik csillagrendszerből érkezik. Az égi jelenséget ábrázoló képek közül 9 készült „tudományos módban”, vagyis ugyanazokkal a beállításokkal, amelyet majd az LSST hivatalos működése során is alkalmaznak. Huszonnyolc további kép – az adatok nagyobb része – különféle kalibrációs célokat szolgáló tesztsorozatokból származik.

HUN-REN / Vera C. Rubin Obszervatórium

A legtöbb képen a 3I/ATLAS üstökös jól elkülönül a háttércsillagoktól, így zavartalanul elemezhető. A kutatóhálózat közleménye kifejti: a kóma mérete az idő haladtával fejlődött, és július elejére elérte a mintegy 10 ezer kilométeres kiterjedést. A megfigyelési sorozat alapján sikerült megmérni az üstökös portermelését.

Arra is fény derült, hogy az üstökös nem mutat jelentősebb fényességingadozást rövid órás időskálán, anyagtermelése időben jellemzően egyenletes. A mérések szerint a 3I/ATLAS magjának sugara nagyjából 5,6 kilométeres lehet – jóval nagyobb, mint a 2019-ben megfigyelt csillagközi vándor, a 2I/Borisov magja volt. A csóva iránya azonban meglepő: jelenleg úgy tűnik, mintha az üstökös „maga előtt tolná” a csóvát. Ez valószínűleg jórészt a perspektívának köszönhető: az üstökös csóvája a Naprendszerből kifelé mutat fizikailag, az aktuális rálátásunk meredek szöge lehet az ellencsóvaszerű jelenség kialakulásának oka, magyarázzák a kutatók.

Bekapcsolták a valaha épített legnagyobb kamerát, több millió csillag van az első fotóján

Közreadták az első képeket, melyeket az úttörő Vera Rubin csillagászról elnevezett obszervatórium kamerájával készítettek. A felvételek amellett, hogy káprázatosak, komoly tudományos értéket is képviselnek.

Az üstökösről szóló tanulmányt a Rubin Obszervatórium Naprendszer tudományos konzorciuma (Solar System Science Collaboration, SSSC) jegyzi, és a szerzők között két magyar kutató is szerepel: Szabó M. Gyula és Szigeti László, akik évek óta aktívan részt vesznek az LSST Naprendszer-kutatási programjában. A mostani cikkben közvetlen szerepük volt a többszínű fotometriai adatok kalibrációjában és értelmezésében, a portermelési számításokban, valamint a pozícióadatok gyűjtésében.

A kutatók szerint a 3I/ATLAS minden korábbi csillagközi látogatónál hosszabb ideig figyelhető majd meg. Júniusi megjelenésekor még nagyjából olyan messze volt a Naptól, mint a Jupiter, és jelenleg a Naprendszer belseje felé halad. Napközelségét 2025. október 29–30. körül éri el, a Mars pályájánál is beljebb merészkedve a Naphoz.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

Lehet, hogy a világ egyik leghíresebb gazdasági katasztrófája meg sem történt, mégis sokat tanulhatunk belőle

Lehet, hogy a világ egyik leghíresebb gazdasági katasztrófája meg sem történt, mégis sokat tanulhatunk belőle

Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását, amikor 1637-ben összeomlott a tulipánpiac – az elrettentő példa évszázadok óta alapja a túltermelésről és a spekulációról megírt elméleteknek. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.