A kormánypárti és az ellenzéki lapok is az elvárásoknak megfelelően reagáltak a hétfői Orbán–Merkel-találkozóra. Míg a kormányközeli újságok azt emelték ki, hogy jól működnek a német-magyar kapcsolatok, a látogatástól sokat váró ellenzék pedig hoppon maradt, addig a baloldali újságok inkább Merkel bírálataival foglalkoztak. A Magyar Hírlap szerzője arra is vállalkozott, hogy olvasson a kancellár arcáról, a Népszava pedig kihasználta az alkalmat, hogy "a parlamentarizmus magyarországi lebontásáról" írjon.
Az illiberális demokráciáért az ellenzék is felelős. A nem megélt, nem képviselt liberalizmust és demokráciát magára hagyják, azaz elárulják. Ellenfelei és állítólagos barátai egyaránt.
Ez a harc nem az európai szolidaritásról szól, s pláne nem a kelet-európaiak ügye. Ciprasz győzelme éppen azt fogja eredményezni, hogy az eddig is többségében görögpárti német közvélemény még inkább a szegény, szegény dél-európaiakra fog koncentrálni, és a tényleg szegény Kelet-Európát megint figyelmen kívül fogja hagyni.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap az ukrán válsággal kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal pénteken. Mint írták, az "egykori antikommunista Orbán Viktor nyilvánvalóan tiszteletre méltó partnert lát az egykori KGB-s Vlagyimir Putyinban".
Amíg a gyalázkodó nem megy be a templomba, nem ragaszt ki karikatúrát, nem nézet South Parkot és nem hallgattat Semjén Zsoltot, addig nem várhatják el, hogy a Charlie Hebdót, a South Parkot vagy Semjén Zsoltot betiltsák.
Szeretlek, Magyarország, de hiába várod haza tudósaidat. Nem is várod.
A kormányzati kommunikáció meglehetősen inkoherensre sikerült a vasárnapi időközi választást követően. Ráadásul a pilisi megismételt önkormányzati választáson fideszesként indult az októberben még Fidesz-KDNP színekben indult volt kormánypárti jelölt.
Donyeckről beszéltem a tévében. Jól sikerült: csomóan írtak utána, hogy mekkora melleim vannak.
Amíg az EU-támogatásokat ilyen mértékben lopják szét, jobban járnánk, ha nem kapnánk semmit se.
Bayer Zsolt inkább lenne a Csengetett, Mylordban feketemosogató. Aligha követnék sokan.
A kormányzati agressziótól joggal a legrosszabbakat tartó baloldali és liberális értelmiségiek egyre gyakrabban elképesztő vehemenciával, agresszióval, gyűlölettel telve beszélnek a politikai ellenfélről. Olybá tűnik, mintha nem leváltani, hanem felkoncolni akarnák őket.
A demagógia kifejezést a görögöknek köszönhetjük, most azt is megmutatták, hogy milyen ez modern formában, a XXI. századi Európában.
Török Gábor a Facebookon elemezte két mondatban azt a videofelvételt, amely pénteken készült Jean-Claude Juncker és Orbán Viktor különös kézfogójáról.
Mi a baj a hippikkel? Semmi. Mi a jó a hippikben? Semmi.
Az az ötlet, hogy Angela Merkel budapesti látogatása alkalmából tüntetést szervezzenek a kancellár köszöntésére – „néni kérem, tessék szíves lenni megszabadítani bennünket Orbán Viktortól, és tess’ megmondani nekünk, hogyan kell bevezetni a szabadságot” –, egészen fantasztikus.
Megtörtént, ami korábban elképzelhetetlen volt: az amerikaiak már nem tudják használni a világ egyik legnépszerűbb alkalmazását.
Az izraeli miniszterelnök néhány órával a tűzszünet kezdete előtt intézett beszédet országa lakóihoz.
Az indiaiak utazási kedve viszont nő, de ők kerülik a Nyugatot.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
