| Mit mond mi? |
- Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. ” (1995. évi LXII. törvény) |
„Az ügyefogyott kormányzásnak újabb százezer áldozata van” – vélte bevezetőjében a kereszténydemokrata politikus. Százezer ember ingatlanát fogja ugyanis a hatóság a
alapján árvízzel sújtott területen lévő ingatlannak nyilvánítani. Ezeknek az ingatlanoknak csökkeni fog az értéke és nem lehet majd rájuk biztosítást kötni, az önkormányzatok pedig ezeken a területeken semmit sem fognak fejleszteni – tette hozzá. Idézte azt a levelet, melyet a szobi polgármester írt a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek. A levél szerint a kormányrendelet a szóban forgó ingatlanok esetében szinte lehetetlenné teszi az infrastrukturális fejlesztéseket, az állami pályázatok elnyerését és bankkölcsön fölvételét. Ráadásul olyan területek is érintettek, melyek emberemlékezet óta nem álltak víz alatt – tette hozzá.
Harrach szerint az inkriminált kormányrendelet nincs összhangban a
vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénnyel
, például másképp határozza meg a „nagyvízi meder” – azaz az árterület – fogalmát. A KDNP ezért határozati javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, amely felszólítja a kormányt a rendelet visszavonására. Mint hozzátette, ezt a kezdeményezést még Bóth János, Vác szocialista képviselője is támogatja.
Harrach emlékeztetett arra, hogy ismét felvetődött a nagymarosi erőmű megépítésének lehetősége. „Úgy tűnik, hogy a létező szocializmus tovább él, mert ennek a problémának a fölvetése Kiss Péter nevéhez fűződik. A nagymarosi erőmű megépítése MSZP-közeli cégek érdeke lehet. Mi minden erőnkkel igyekszünk ezt megakadályozni” – jegyezte meg Harrach.
Harrach Péter © Szegő Péter |
A hvg.hu azon kérdésére, hogy a KDNP miért most foglalkozik egy 2006-ban hozott kormányrendelettel, Harrach azt válaszolta, hogy a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség most hajtja végre a rendeletet. A hvg.hu azt is szerette volna megtudni, hogy a törvénynek ellentmondó rendeletet – lévén ez utóbbi alacsonyabb szintű jogszabály – miért nem támadják meg az Alkotmánybíróságon, kérve a magas testülettől annak megsemmisítését? „Mivel egyszerűbben is megoldható, a kormánynak egyszerűen össze kell hangolnia a két jogszabályt” – volt a válasz.
Szintén lapunktól érkezett a kérdés, hogy a nagymarosi erőmű állítólagos megépítésével kapcsolatban milyen MSZP-közeli cégekre gondol. „Nem konkrét cégekre gondolok, hanem arra, hogy az uniós pénzek megjelenése, fölhasználása, az azokban a beruházásokban való együttműködés gazdasági érdeke az erre vállalkozó cégeknek. Mivel az erőmű fölépítésének fölvetése MSZP-s oldalról jött, föltételezhető, hogy van ennek a holdudvarban támogatottsága.” Harrach igennel felelt arra a kérdésünkre, hogy a nagymarosi erőmű MSZP-közeli cégek által történő fölépítésének megemlítése részéről csupán föltételezés-e.
A Harrach Péter sajtótájékoztatóján elhangzottakról lapunk megkérdezte Orosz Sándor szocialista képviselőt, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának alelnökét. A környezetvédelmi szakpolitikus a konkrét esetek ismerete nélkül nem inagyon akart nyilatkozni, de összevetette a fönti két jogszabályt, miszerint:
A hvg.hu azon fölvetésére, hogy a rendelet ellentmond a törvénynek, Orosz elismerte, „nem tűnik precíznek a 2006-os kormányrendelet”, Ugyanakkor, tette hozzá, számos példa akad arra, hogy egy adott területet – az épp aktuális jogszabályok szerint – szabálytalanul építettek be, például lakóház épült ott, ahol csak üdülő épülhetett volna. „A szabálytalanul fölhúzott épületek helyzetén a vita semmit sem változtat” – hangsúlyozta Orosz. A nagymarosi erőmű MSZP-közeli cégek által történő fölépítésének említését az alelnök - mint mondta - nem tudja értelmezni. A szocialista politikus megerősítette: a kormány nem kívánja a nagymarosi erőművet fölépíteni.
Szegő Péter
