hvg.hu: Múlt heti sajtótájékoztatóján azt állította, hogy a Fidesz felszedte a demokrácia alapjait Magyarországon. Ezt komolyan gondolja, vagy inkább a kampány egyik hívószavának szánta?

Kovács László: Sajnos nem én gondolom, vagy állítom ezt, hanem a tények bizonyítják. A választás óta eltelt néhány hónap alatt Orbán Viktor a tényleges kormányzás, az ország problémáinak enyhítése helyett saját hatalmának betonba öntésére összpontosított. Bizalmi emberét jelölte köztársasági elnöknek, alkotmánybírónak, az Állami Számvevőszék élére, a médiahatóság elnökének, azaz lényegében minden olyan posztra, amely a demokrácia szelleme és szabályai szerint semlegességet, pártoktól való függetlenséget kívánna. Az elmúlt húsz évben a parlamenti pártok teljes egyetértése volt szükséges az alkotmánybírók vagy a közszolgálati médiát irányító testületeket elnöksége tagjainak jelöléséhez. Ezt a demokratikus szabályt megszüntették. Gondolom nem meglepő hogy a kétharmados többségben levő Fidesz-KDNP frakciók Orbán Viktor valamennyi jelöltjét elfogadták, az ellenzéki pártokat pedig a jelölési folyamatból lényegében kizárták.

Dudás Szabolcs

Hogyan is várhatná bárki az Orbán Viktor által jelölt köztársasági elnöktől, hogy adott esetben a parlamenti többség ellensúlya legyen, amikor egyik első nyilatkozatában közölte, hogy nem kíván ilyen szerepet betölteni. Hivatalba lépése után azonnal, mondhatni gondolkodás nélkül írta alá az elé terjesztett törvényjavaslatokat. Köztük volt a médiára vonatkozó új szabályozás is, amelyet mindhárom ellenzéki párt elutasított, és amelynek a demokráciát, a sajtószabadságot, a közszolgálati média függetlenségét sértő előírásai ellen hazai és nemzetközi szakmai szervezetek, illetékes fórumok határozottan tiltakoztak. Ezekkel az intézkedésekkel Orbán Viktor megteremtette saját egyeduralmát, pártja korlátok nélküli és ellenőrizetlen hatalmát.

Cinikus módon a "Nemzeti Együttműködés Rendszerének" nevezi azt, ami a rendszerváltás előtti egypártrendszerre emlékeztet, és nem hasonlít a demokratikus jogállamok gyakorlatára. Ennek a riasztó folyamatnak külön nyomatékot ad, hogy ezrével bocsátották el indoklás nélkül az államigazgatás vezető beosztású, tapasztalt és az ország, a nemzet érdekeit sok éve tisztességgel szolgáló tisztviselőit. Mindez komoly veszélyekkel jár. Például a Külügyminisztériumban zajló politikai jellegű tisztogatás komoly zavarokat okozhat 2011 első félévében, amikor Magyarországnak kell ellátnia az Európai Unió soros elnöki feladatait. Ehhez ugyanis nem elég az Orbán Viktor és a Fidesz melletti elkötelezettség, hanem alapos szakmai ismeretek és tapasztalatok kellenek.

hvg.hu: Nem mintha a Gyurcsány-érában olyan sok fideszes tevékenykedett volna vezető pozícióban, a tisztogatás pedig 2002-ben sem volt ismeretlen.  Ön egyébként kétségeit fejezte ki afölött, hogy a társadalom körében a Fidesz elsöprő többségű támogatottságot élvezne. Közvélemény-kutatások szerint azonban Orbán Viktor fölényesen vezeti a népszerűségi listát. A Medián legutóbbi kutatása szerint, a miniszterelnök támogatottsága 66% körül mozog, a Fidesz és az MSZP közötti olló pedig egyre szélesebbre nyílik.

K.L.:  Ami a 2002-es „tisztogatást” illeti, az akkori személyi változtatásokkal aligha hasonlíthatók össze a mostani tömeges leváltások és elbocsájtások. Én például a Külügyminisztériumban leváltottam néhány helyettes-államtitkárt és főosztályvezetőt, de ők nagyköveti kinevezést kaptak. Akiket most utcára tett az új kormány, elégedettek lennének egy ilyen bánásmóddal. Orbán Viktor a korlátlan hatalom gyors kiépítését azzal magyarázza, hogy áprilisban forradalom és rendszerváltás történt. Valójában Magyarországon nem forradalom, hanem parlamenti választás zajlott le. Nem rendszerváltás, hanem kormányváltás ment végbe. A parlamentben valóban kétharmados a Fidesz-KDNP-többség, ám a választójoggal rendelkező 8 millió állampolgárból 2,7 millió, azaz alig több mint egyharmad szavazott rájuk. A közvéleménykutatások szerint Orbán Viktor és a Fidesz népszerűsége valóban magas, de a választások óta már valamelyest csökkent. Ennek nyilván az az oka, hogy a rájuk szavazók lassan rádöbbennek: becsapták őket. Az egységesen 16%-os szja-kulcs a magas keresetűeknél adócsökkenést, az adójóváírásra jogosult alacsony keresetűeknél és a jelenleg adómentes minimálbérnél viszont adónövekedést jelent. Így ez nem adócsökkentés csak átcsoportosítás lesz a magas keresetűek javára és az alacsony keresetűek kárára. Egy másik, ugyancsak jól hangzó választási ígéret a két hét alatt megszilárduló közbiztonság volt. A legutóbbi napok nagy vihart kavart belügyminiszteri nyilatkozata viszont az utcai bűnözés és a fegyveres erőszak szaporodását valószínűsítette. Ennek okaként pedig a lakosság várható elszegényedését említette, ami ellentétes az Orbán Viktor és a Fidesz által évek óta ígért Kánaánnal. Nincs már szó a választások után kilátásba helyezett béremelésekről, nem kap több pénzt az egészségügy, az oktatás és a rendőrség sem.

hvg.hu: Ehhez hozzátartozik, hogy a Fidesz egy lerobbant gazdaságú országot vett át, ebből nem lehet egyik napról a másikra aranyat varázsolni. Az önkormányzati választási kampányban az MSZP az ellensúlyt helyezte a középpontba. Ettől mit remélnek?

K.L.: AA Fidesz nem lerobbant gazdaságú országot vett át, hanem a világgazdasági válságot uniós vélemények szerint is eredményesen kezelő Bajnai-kormányt követte. Orbán Viktor egy televíziós beszélgetésben úgy fogalmazott, hogy „Magyarország a költségvetési hiány csökkentésének világbajnoka”. Ami az önkormányzati választásokat illeti, ezek mindenkori tétje az, hogy az emberek élet- és munkakörülményei, a lakóhelyük által kínált gyermekgondozási, oktatási, egészségügyi és szociális, művelődési és szabadidő eltöltési lehetőségeik hogyan alakulnak. Ezekre ugyanis az önkormányzatok közvetlenebb befolyással vannak, mint a kormányzat politikája, mely inkább csak a kereteket biztosítja. Most azonban az önkormányzati választásoknak Magyarországon van egy sajátos, de nem kevésbé fontos tétje is. Az, hogy képesek lesznek-e az önkormányzatok a kormányzati túlhatalommal szemben, a demokrácia megvédése érdekében ellensúlyt képezni. Meggyőződésem szerint ezt az ellensúlyt elsősorban a legkövetkezetesebb ellenzéki párt, az MSZP tudja biztosítani. Ezért tartom fontosnak a szocialista és az általunk támogatott független jelöltek minél jobb szereplését.

A Fidesz láthatóan igyekszik valós szándékait az önkormányzati választásokig titokban tartani. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy ha osztogatást ígérnek, akkor a befektetőket, a nemzetközi pénzügyi köröket riasztják el az ily módon könnyen csődhelyzetbe kerülő Magyarországtól. Ha azonban elismerik, hogy a felvállalt hiánycsökkentés miatt nem tudják betartani a hangzatos ám megalapozatlan választási ígéreteiket, akkor a választók fordulhatnak el tőlük. Megpróbálják ezért az időt húzni, s mindkét irányban fenntartani a reményt. Ezt szolgálta például Orbán Viktor nyugdíjasoknak írt levele. A cél az volt, hogy elhitessék a nyugdíjasokkal: törődnek velük, fontosnak tartják sorsuk alakulását, érdekli őket a véleményük. Ugyanakkor a konkrét kormányzati elképzeléseket, csak a válaszok összegzése, azaz az önkormányzati választások után kelljen ismertetni.

hvg.hu: A nyolc év gyászos kormányzati teljesítménye és korrupciós botrányai után lát esélyt arra, hogy az MSZP vissza tudja szerezni az emberek bizalmát?

Meggyőződésem, hogy igen. Elsősorban azért mert szerintem a szociáldemokrata értékrend több embernek biztosít elfogadható életkörülményeket, mint más politikai irányzatok elképzelései. Kétségtelen hogy az elmúlt 8 év kormányzása nem volt sikertörténet. A kép azonban sokkal árnyaltabb annál, mint amit a Fidesz sikerrel táplált be a közvéleménybe. A Medgyessy-kormány kétszer 100 napos programja nagyon jó fogadtatásra talált az érintettek körében, de meghaladta az ország gazdasági lehetőségeit, komoly lyukat ütött a költségvetésen. Ám az igazsághoz tartozik az is hogy a megelőző években, az Orbán-Torgyán kormány lakástámogatási programja majdnem ugyanakkora hiányt okozott. Azonban míg a Medgyessy- kormány programja 4 millió nehezen élő ember helyzetén javított, az Orbán-Torgyán kormány az államilag támogatott, kedvezményes kamatú 30 milliós hitellel és az adókedvezménnyel néhány tízezer tehetős embert hozott még jobb helyzetbe. A költségvetési hatás nagyjából egyforma volt, a társadalmi hatás azonban nagyon is különbözött.

Kovács és Medgyessy

Túry Gergely

K.L.:

A Gyurcsány-kormány több, a fenntartható fejlődéshez elengedhetetlen reformmal is megpróbálkozott. Nem rajta, nem az MSZP-n, hanem a Fidesznek még a népszavazást is fegyverként bevető ellenállásán múlott, hogy azok meghiúsultak. A Bajnai-kormány a világválság miatt a csőd szélére sodródott ország talpon maradását tűzte ki célul. Válságkezelése sikeres volt, széleskörű nemzetközi elismerést váltott ki. Közvetve ezt még Orbán Viktor is elismerte, amikor azt mondta, hogy Magyarország a hiánycsökkentés világbajnoka. A 3,8 százalékos hiányt ugyanis nem az ő kormánya, hanem a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány érte el. Az pedig az MSZP érdeme hogy a szociális megfontolások és a társadalmi igazságosság elve, ha nem is maradéktalanul, de a lehetséges mértékben érvényesültek.

A korrupciós ügyeket nem mentegetem, ezek eltűrése súlyos hiba volt. Legfeljebb annyit jegyzek meg, hogy a Fidesznek is volt és van hasonló számú ügye. Négy évünk van arra, hogy helyreállítsuk az MSZP iránti bizalmat, ami 1994-ben, 2002-ben és 2006-ban a választások megnyerését eredményezte. Ehhez mindenekelőtt következetes ellenzéki politikát kell folytatni. Ennek egyik oldala, az ország, a nemzet, az emberek többségének javát szolgáló kormányzati kezdeményezések támogatása. A másik az ezzel ellentétes lépések kemény bírálata és azokkal szemben választási lehetőség bemutatása. Ezt tettük ellenzékben 1998 és 2002 között. Meg kell újítanunk a párt belső életét, erősíteni kell mozgalmi jellegét, nyitott, az emberek számára vonzó közösségként kell működnünk. A demokráciát megtartva hatékonyabbá kell tennünk a döntések végrehajtását. A döntések előtt szükség van vitára, a döntések után azonban ezeknek már nincs helyük. Az Alapszabályt úgy kell módosítanunk, hogy az ne akadályozza, hanem segítse a párt megújulását. Erősítenünk kell a párt tevékenységében a baloldali értékek szerepét, a nemzeti jelleget és az európai stílust.