A Fidesz internetes közösségi hálózatépítése alapvetően szemben áll azzal, hogy a kormányrúd átvételével – mintegy varázsütésre – népszavazás-ellenes irányt vett a párt kommunikációja. Az internet tipikusan olyan háló, ami „az állandó népszavazás” elvére épül, s ezt nem lehet politikai korlátok közé szorítani.
A világhálón fenn van, de talán nem minden olvasónk figyelt fel erre a megdöbbentő történetre. 1972 májusában a washingtoni magyar nagykövetség jelentette Komócsin Zoltánnak, a KB külügyi titkárának, Gyenes Andrásnak, a KB külügyi osztályvezetőjének, továbbá Nagy János külügyminiszter-helyettesnek, hogy egy New York-i magyar boltban az Artex külker vállalattól vásárolt fali csempékre bukkantak. Ez még nem lett volna ok a remegésre, ám a jelentésből kiderül: hat fali csempét megfelelő sorrendben felrakva, Nagy-Magyarország térképe rajzolódik ki, sőt, horribile dictu, még a régi koronás magyar címer is! A megdöbbentő következményeket az alábbiakban foglaljuk össze, majd közöljük az internetről is letölthető dokumentumokat.
Hamburg egyik legmagasabb beosztású rendőre – egyébként: kereszténydemokrata politikus, a német rendőrszakszervezet helyettes vezére. Dannenberg alsószászországi városban, a 123 tonna atomhulladékot szállító vonat megérkezésekor értük utol. Az atomerőművek ellen több tízezer ember tüntetett a hétvégén Németországban, a rendőrség gumibotot, könnygázt és vízágyút is bevetett.
Közkeletű vélekedés, hogy a nagy forgalmú kiskereskedelmi vállalatokra kivetett válságadó áthárítását megakadályozza a késhegyig menő verseny. Ez a dolog közgazdaságtanának félreértése - olvasható a Szuverén.hu cikkében.
A választások óta nincs ennél az MSZP-ben és környékén izgalmasabb kérdés. De egyelőre lehetetlen megválaszolni. A párt identitása zavaros, perspektívája bizonytalan. És e zavarosság, bizonytalanság a legszembeötlőbben épp a Gyurcsány Ferenchez való viszonyában mutatkozik meg.
Új interjú-sorozattal bővítjük a hvg.hu kínálatát: Zentai Péter fogja felhívni a hírek neves vagy éppen névtelen szereplőit, éljenek a világ akár legtávolibb pontján is, mondják el véleményüket az éppen aktuális fejleményekről. Ezúttal a határon túli magyar szervezetek állandó értekezletéről (Máért) távoltartott Bugár Bélával, a Most-Híd elnökével készült interjú.
Önmagában a többségi kormányzásra megsértődni, azt antidemokratikusnak minősíteni értelmetlen dolog. A Gyurcsány-kormány 2006 ősze után elveszítette a közvélemény bizalmát, amit a Bajnai-kormány sem szerzett vissza, de kormányoztak egy korábbi felhatalmazás alapján. A népek ordíthattak az utcán, az ellenzék kivonulhatott a parlamentből, követelhettek előrehozott választásokat – a 2006 tavaszi választási legitimáció érvényes volt 2010 tavaszáig.
Felesleges azon merengeni, hogy a kormány lépései demokratikusak-e, hiszen még az AB teljes megszüntetése – amiről persze szó sincs – sem a demokrácia végét jelentené - írja Halasi Endre elemző.
A változatosság kedvéért (majdnem) csak jót mondott Magyarországról Zentai Péter munkatársunknak csütörtök délután Elmar Brok, az európai konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt egyik legismertebb külpolitikai reprezentánsa, az Európai Parlament külügyi bizottságának korábbi elnöke. Előzőleg Elmar Brok nyitotta meg Berlinben – Martonyi János és Guido Westerwelle német alkancellár-külügyminiszter társaságában -- a Német-Magyar Fórumot, amely a két ország kormányzati és ellenzéki politikai elitjét, a magyar nagyvállalkozókat a német energetikai és egyéb óriás cégek legfelső döntéshozóit tömöríti.
A jogállamiság veszélybe került, ugyanis Lázár János lépése nem pillanatnyi rövidzárlat, hanem téves áramkör. Az Alkotmánybíróság működése rendkívüli állapot idején sem korlátozható, megrendszabályozása olyan, mintha Kincsemet vagy Imperiált szántani küldenék, nyilatkozta Kolláth György alkotmányjogász a hvg.hu-nak.
A kormány kilátásba helyezett változtatásai inkább rontják majd sok bajjal küszködő szabadelvű demokráciánk minőségét. Nem erre adtunk felhatalmazást. Erre nem adtunk felhatalmazást – mutatott rá az LMP november 3-i budapesti tüntetésén Elek István. Beszédének szerkesztett változatát az alábbiakban adjuk közre.
Az Alkotmánybíróság jogkörének megkurtítása a kormány számára nem elvi kérdés, nem a közvélemény tesztelése, nem is erődemonstráció, hanem vegytiszta pragmatikus lépés, egy megelőző manőver, amellyel a jövő évi költségvetés összeomlását igyekszik megelőzni. Ez a történet nem a 98%-os büntetőadóról (és a mögötte álló egymilliárdos tételről szól), hanem a válságadók és a magánnyugdíj-befizetések sorsáról. Ha ugyanis az Alkotmánybíróság elmeszelné a válságadókat és a magánnyugdíj-befizetések átirányítását, az több száz milliárdos lyukat ütne a jövő évi költségvetésen, és úgy dőlne össze az új gazdaságpolitikai szisztéma, mint a kártyavár -- véli Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
Ormos Mária történész a magyar politika előtt álló kihívásokról, a bal- és jobboldali értékek összezavarodásáról és az idáig vezető történelmi folyamatokról beszélt a hvg.hu-nak adott interjúban. A professzor szerint előbb utóbb ezek a dolgok tisztázódni szoktak, de nem mindegy, hogy milyen áron és milyen válságokon keresztül.
Paul Lendvai a Magyarországra vonatkozó baljóslatok valóra válásának első jeleit keresi az „Elherdált országom – Magyarország átalakulóban” című, 252 oldalas könyvében. Még fél év sem telt el a Fidesz hatalomra jutása óta, de Lendvai máris leltárba gyűjti a szerinte aggasztó jelenségeket, és a valósággal keveset törődve, felvázolja a katasztrófa-forgatókönyvet, amit már az osztrák külügyminisztériumban is megelégeltek: lemondták a Lendvai könyv berlini bemutatóját - mutat rá Pelle János.
Ivády Gábor, alig néhány hónappal azután, hogy átvette képviselői mandátumát, kilépett az LMP-ből. Azt állítja, a párton belüli intrikák áldozata lett, egy eljárási hiba ürügyén akartak volna vele leszámolni. Ezt nem akarta megvárni.
A Nemzeti Együttműködés Programja (82. oldal) kimondja: „Mindennek kiindulópontja, hogy maga az állam is törvénytisztelő legyen. A normakövetés nemcsak az állampolgároktól elvárt kötelesség, hanem a hatalomgyakorlókkal szemben is alapvető követelmény. A jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét.” Mindezt a legnagyobb egyetértéssel olvastam, kedves János, talán jó lenne az idézetet kifüggeszteni a közintézményekben – írja viszonválaszában Elek István.
Örül, de egyben ürességet is érez, hiszen évekig partvonalra került. Nincs senki, akitől félnie kellene, de ha visszamenne a rendőrségre dolgozni és ismét nyomozna, nem biztos benne, hogy minden fenntartás nélkül tudná a munkáját végezni,- nyilatkozta Molnár Csaba a hvg.hu-nak.
Az osztrák bulvárlap, a Kurier - a Profil hetilapra hivatkozva - azt írja, hogy az osztrák államvasutak, vagyis az ÖBB-Holding felügyelőtanácsában 2008 februárjában nyíltan tárgyaltak a magyar vasúti áruszállítócég, a MÁV Cargo megvételével kapcsolatos kenőpénzekről. Szó esett a 7,1 millió eurós tanácsadói szerződésről, amelyet a magyar Geuronet „ügynökséggel” kötöttek. Magyar és osztrák hatóságok a tranzakció kapcsán megvesztegetés, hütlen kezelés illetve korrupció gyanúja miatt nyomoznak.
Kedves Pista: ha már láttad a Fidesz igazi karakterét 2002-ben, miért szavaztál rájuk 2010-ben is? – vonja kérdőre egykori albérleti szobatársát, Elek Istvánt Debreczeni József közíró.
Miközben Moszkvában több fontos energetikai témában megállapodás várható a novemberben sorra kerülő Orbán-Putyin találkozón, a magyar kormány szemmel láthatóan az eddiginél lényegesen céltudatosabb, markánsabb, ám egyben offenzívabb, és sokszor kevésbé transzparens energiapolitikai stratégiát kíván követni. Ebben a piaci szereplőknek egy eddiginél vékonyabb mezsgye lesz kijelölve a magyar ugaron.
