A Fidesz támogatja azt az elképzelést, hogy a jövőben csak úgy lehet gyógyszertárat alapítani, ha a többségi tulajdonos gyógyszerészi végzettséggel rendelkezik. Ennek súlyos következményei lehetnek – állítja Korodi Karolina, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) elnöke.
Semjén Zsolt a szerdai Ma reggelben kimondta azt, amit az új többség köreiből sokan legfeljebb a kocsmaasztal körül mernek: a szűkebben vett fideszes pártelit ismét kezdi elfelejteni, hogy önmaga képtelen lett volna kétharmadot szerezni. Sőt, a hátország nélkül még a puszta győzelem is kétségessé vált volna tavasszal.
Átgondolatlan, slampos szövegezésű a múlt heti alkotmánymódosítás – írja a HVG e heti számában megjelenő esszéjében Vörös Imre jogász-akadémikus, egykori alkotmánybíró, aki szerint a visszamenőleges adóztatást „megengedő” legutóbbi alaptörvény-módosítás nem alkalmazható.
Nehéz ma olyan tévéműsort találni, amelyben elfogulatlanul, indulatoktól mentesen, a szakmaiságot szem előtt tartva lenne szó a sokakat megosztó kérdésekről, például az utóbbi időben hozott kormányzati döntésekről. Külföldön van ilyen: például a HARDtalk, a BBC elsősorban politikai kérdésekkel foglalkozó vitaműsora – mutat rá a Méltányosság Politikaelemző központ két kutatója, Répási Krisztián és Török Zoltán.
Nem lesz háború, egyszerűen azért nem, mert a kínaiak nem akarják – véli Zentai Péter mai riportalanya, a Korea Herald című, tekintélyes szöuli lap belpolitikai szerkesztője, Kim Kyung-ho. A telefoninterjú ráadásul azt sejteti, hogy az erősnek, félelmetesnek tetsző Észak-Korea valójában papírtigris.
Aggályos, hogy a kormány a magánnyugdíjpénztárakba kötelezően befizetett magánvagyonokat és hozamaikat is az állami költségvetésbe irányítja át, hogy befagyasztják a jövő évi béreket, és hogy további létszámleépítés várható a közszférában. Ha a kormány és a szakszervezetek között nem születik megegyezés, akkor a tüntetés és más tiltakozás sem kizárt, nyilatkozta a hvg.hu-nak Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke.
Két egymást követő parlamentnek kelljen minősített többséggel elfogadnia az új alkotmányt – ezt javasolja Salamon László (KDNP), az Országgyűlés eseti alkotmányozó bizottságának elnöke. Az ELTE jogi karán kedden tartott konferencián Salamon kifejtette, ez vagy úgy valósítható meg, hogy a parlament most elfogadja az új alaptörvényt, és kivárjuk a következő választást, vagy úgy, hogy rögvest a szavazás után föloszlatják a Házat és új választást írnak ki.
Itt az ideje, hogy az Európai Unió „zajt csapjon” a jogrend és a demokrácia ellen zajló magyarországi támadások miatt - írja éles hangú véleményében a brit Guardian szerzője.
Sólyom László volt államfő ma előadást tartott az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara által szervezett „Alkotmány - Alkotmányosság” című konferencián. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük beszédét.
Zentai Péter ezúttal a napokban új könyvével szenzációt kiváltani óhajtó tekintélyes teológus-filozófussal, David Bergerrel beszélt. A Találkozás Aquinói Szent Tamással című, nemrégiben magyarul is megjelent mű szerzője a hvg.hu-nak adott exkluzív interjúban is tabukat döntöget.
Bár a felek kétségtelenül kulturáltan kóstolgatják egymást, tagadhatatlanul nő a feszültség az MSZP-elitben. Gyurcsány és ellenfelei még lankadatlanul hangsúlyozzák az együttműködési készséget, és mindmáig nem tettek olyan lépést, amely a viszonyt visszavonhatatlanul elmérgesítené. Ugyanakkor egyre világosabb a két szembenálló irányzat összeférhetetlensége.
Korrupt, lenyúlásra bazírozott parkolási rendszer, a hatalmas deficiteket felhalmozó MÁV, Volán, BKV értelmetlen rivalizálása, „könnyebb lopni, ha veszteségesre tervezünk” mentalitás, irreális jegyárak, a szakmai irányítás kikapcsolása – a budapesti közlekedés rákfenékeivel évek óta harcolnak a szakmai civil szervezetek. Vajon lesz–e gyökeres változás, azzal, hogy Vitézy Dávidot nevezték ki az újonnan felállított Budapesti Közlekedési Központ vezetőjének?
Ha valakit tönkretettek, akkor sincs megállás, akkor jön majd a következő ellenfél. És addig folytatják, amíg van még valaki, aki meg mer szólalni - írja Gyurcsány Ferenc a blogján.
Hollandiában több tudós is felveti, hogy a populizmus akár hasznos is lehet a demokráciának. Magyarországon, ahol a populizmus ősellenfél, itt még nem tartunk. Üdvös lenne az árnyaltabb populizmusértelmezés itthon is – veti fel Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.
Átfogó költségvetési módosítást kezdeményezett az MSZP, mellyel – a párt szerint – igazságosabb és fenntarthatóbb lenne a költségvetés 2011-ben, nyilatkozta Szekeres Imre, az MSZP gazdaságpolitikai kabinetvezetője a hvg.hu-nak
A Jobbik egy Károlyi Mihály-ellenes tüntetés után kipát nyomott a szobor Károlyi-fejére. Aztán megjött az ellentüntetés is, ahol Tamás Gáspár Miklós, továbbá Feldmájer Péter Mazsihisz-elnök is megszólalt és visszautasították a Jobbik „kipázását”.
Terroristák állítólag a Reichstag ostromára készülnek, parlamenti képviselőket ejtenének túszul, zsarolnák a szövetségi kormányt, robbantások is várhatók – vélik tudni még a tekintélyes német lapok, például a Spiegel is. A félelmetes az egészben, hogy senki sem cáfolja a híreket. Zentai Péter berlini polgárokat kérdezett – telefonon.
A csodaló története évekig közügy volt Magyarországon. Épp ezért meglepő, hogy most, amikor dicstelenül befejezte az idei évadot, a média nem kommentálja a vele kapcsolatos történteket, az egykori rajongók egy része pedig virslinek, mócsingnak titulálja a korábbi kedvencet.
2011 októberében – tíz év után – újra tartanak népszámlálást Magyarországon. A kérdőíven szereplő kényes témákról kérdeztük Lamperth Mónikát, az MSZP frakció közjogi kabinetjének vezetőjét és Waffenschmidt Jánosnét, a KSH népszámlálási és népesedésstatisztikai főosztályának vezetőjét.
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca minden történelemkönyv szerves része. Jóval kevesebbet tudunk a fejedelem magánéletéről, félresiklott házasságáról, fiai sorsáról. Erről kérdeztük Mészáros Kálmán történészt, a Hadtörténeti Intézet munkatársát, a korszak kutatóját.
