„Dohányozz egészségesen, olcsón plusz keress pénzt!” A napokban olvastuk ezt egy hirdetésben. A megadott Skype címen kaptunk egy linket, s azon keresztül beléphettünk a chat szobába, ahol az elektronikus cigaretta „forradalmian új változatáról", a nano-cigiről zengett dicshimnuszokat a cég ügynöke. Az ANTSZ-nek erről alighanem más a véleménye.
Finnország a harmincas évektől szinte a nyolcvanas évek végéig követendő mintának számított a magyar demokraták között. A finnek háborút vívtak a Szovjetunióval, majd a náci Németország oldalán újra hadba szálltak ellene, 1944 augusztusában páratlanul előnyös fegyverszüneti feltételeket sikerült kialkudniuk, s ha korlátozottan is, de megőrizték szuverenitását. Volt-e erre Magyarországnak is esélye?
A magyar elnökválasztásról közölt tudósítást keddi számában a Die Presse című osztrák napilap.
Kedden államfőt választ az Országgyűlés. Bár a szocialisták is állítottak jelöltet, a parlamenti erőviszonyok ismeretében nyilvánvaló: a győztes a Fidesz-KDNP Schmitt Pál házelnök, az egykori Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese lesz. A hvg.hu ebből az alkalomból készített interjút Borkai Zsolt fideszes országgyűlési képviselővel, Győr polgármesterével, olimpiai bajnok tornásszal, aki ott lett volna a Los Angeles-i olimpián, ha nincs a szocialista blokk bojkottja.
Minden bizonnyal a kormányfő engedelmes híve lesz augusztustól a köztársasági elnök. Kár, nagy kár. Igaz, maga a poszt nem sok mozgásteret ad a mindenkori elnöknek, de az ország presztízsének csak használt volna, ha Sólyom László mandátumát még újabb öt évvel meghosszabbítják.
Többszáz rendőr tétlenül ácsorgott, Gergényi nézelődött, Gyurcsány a rendőrségi központban követte nyomon az eseményeket, miközben a huligánok akadálytalanul garázdálkodtak a TV székház előtt. Vajon tudatosan szervezett provokáció volt, ami szeptember 17-én történt? És az október 23-i rendőri brutalitásokra ki adott parancsot? Gyurcsány blogjában jelezte, készül az ellene indítandó perre, készen áll, hogy vádlottból vádló legyen. Egy ilyen pernek mekkora esélye van? – kérdeztük többek között Balsai Istvánt, akit Orbán Viktor a 2006. októberi események kivizsgálásával bízott meg.
Egyelőre rejtély, hogy miből fizetik ki a fővárosi metróépítés első szakaszának a számláit, végre nyilvánosságra kerülhetnek a szocialista városvezetés titokszobáinak rejtett manőverei, nyilatkozta többek között Tarlós István, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője, a Fidesz főpolgármester-jelöltje a hvg.hu-nak. Az ősszel reményei szerint pozícióba kerülő új városvezetés pontosan körülhatárolja a tisztségviselők feladatát és felelősségét, felülvizsgálja a tervezett beruházásokat, helyreállítja a főváros pénzügyi stabilitását.
Sokan – így Magyarországon a szélsőjobb elkötelezett hívei – örömmel vették tudomásul Törökország szembefordulását Izraellel. Reményeik szerint ezzel lezárult egy fejezet, mely hiábavaló európai megoldások helyett végre visszavezeti e testvéri népet a „genetikailag garantált” ázsiai gyökerekhez. Ám mintha a kezdeti felbuzdulás lanyhult volna az utóbbi napokban.
Eldőlt a kérdés: Orbán Viktor bulgáriai nyaralásából küldött levelében Schmitt Pált javasolta a Fidesz és a KDNP államfő-jelöltjének. Az elnök megválasztása során mire lesz érdemes figyelnünk? - teszi fel a kérdést a politológus.
„Békében vagyok önmagammal, a családommal, az élettel és Istennel” – ad leckét kiegyensúlyozottságból az oktatásügy szinte minden fokozatát megjárt szakpolitikus, aki 62 évesen érkezett meg a szakmai csúcsra, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egyik államtitkári székébe. Hoffmann Rózsa-portré a HVG-ben.
A közbeszéd része lett a teljesen nyílt rasszista beszéd, de ennek előnye is van. Többek közt ez hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet az anBlokk közéleti-tudományos folyóirat negyedik, a cigánykérdéssel foglalkozó, Cigányozás címmel megjelent számának megjelenése apropóján tartottak hétfő este a budapesti Kossuth Klubban. Lehetetlen volt nem észrevenni, hogy a vita során a „roma” szónál sokkal többször hangzott el a „cigány” – nem véletlenül.
Attól még egy intézmény független maradhat, hogy pártembert állítanak az élére - vélekedik Varga Mihály, aki azt is elmondta, a jövő hó végéig újabb csomagot készítenek elő. Az államtitkárral a friss HVG-ben olvashatnak interjút.
A Fidesz szemlátomást most teszteli a narancsuralom határait. Meddig mehet el a társadalom, illetve azon belül a politikatudatos véleményközösségek önsorsrontó provokálása nélkül? Hogy ténylegesen meddig tágíthatja önnön mozgásterét, az pártpiaci riválisaitól is függ. Minél hamarabb ébresztik rá a Fideszt, hogy az elsöprő létszámtöbbséggel történő visszaélés, amellett, hogy etikátlan, immorális, demokráciagyengítő, még kontraproduktív is, annál jobb.
Nem lenne szerencsés temetni a rendszerváltás alkotmányát, de több jel mutat arra, hogy a kétharmados többségű Fidesz-KDNP szövetség nem csupán új alkotmány megírását tűzte ki célul, hanem a mostani ellehetetlenítését. Utóbbival kapcsolatban a kérdés csak az, hogy mi vezet nagyobb problémákhoz: ha a mostani alkotmány hatályban marad, vagy ha „egyszemélyben” írja újjá a Fidesz-KDNP?
Orbán Viktor nem akarja (és nem is tudja) megölni a demokráciát. A Fideszt diktatúrával, pártállammal hírbe hozók csupán az előítéleteiknek megfelelő politikai sci-fi-horror fantáziáikat teszik közkinccsé. Az viszont nagyon is célja lehet a Fidesznek, hogy némi vércsapolással legyengítse, céljaihoz hozzáidomítsa a jogállamot. Csakhogy ez által az ország nem feltétlenül kezes, inkább veszélyes lesz számára. A kétharmad révén tabukat feszegető Fidesz leigázni nem, csak a kiszámíthatatlan válaszreakcióig űzni, provokálni tudja az országot.
Egy puccs – az is meglehet, forradalom, hisz e fogalmat a politikusok mostanság olyannyira elszerették –, széthulló hadsereg és állami bürokrácia, no meg egy etnikai háború a láthatáron. Mindez másfél év forradalmian gyors hozadéka a Sztálin által létrehozott, Kazahsztán területéből kihasított Kirgizisztánban - a kirgizek valójában kazahok -, ahol sokáig semmi sem utalt az események elfajulására.
A levéltári iratok titkosításának feloldására alakult „ügynökbizottság” tagjaként Ungváry Krisztián történész a Kiss László alkotmánybíróval való pereskedésében a saját bőrén tapasztalhatta, hogy az érvényben lévő jogszabályok mennyire hátráltatják a pártállami diktatúra működésének megismertetését. Ungváryt két és félmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a Legfelsőbb Bíróság. A pénz előteremtését célzó akciót a Facebookon kezdeményezte Váczi Imre, a Biszku-film levetítése előtt pár nappal. Kiss, az egykori egyetemi párttitkár ugyanazzal a logikával érvelt a törvény előtt, mint a közélettől régen visszavonult Biszku Béla, a korai Kádár-korszak véreskezűnek tartott belügyminisztere: csak véleményének adott hangot, amit a hatóságoknak nem volt kötelező megfogadniuk.
Szimbolikus, irracionális nacionalizmus, (néhány szépséghibával) pragmatikus konzervatív-liberális gazdasági fordulat. Ez a kettősség jellemzi a Fidesz politikáját a kormányalakítás, illetve a hiánycél-emelésnek kijózanítóan gátat szabó forintsokk óta. Az előbbi afféle zárt, pártos „törzsi mitológia”, az utóbbi haszonelvű, nyitott a gazdasági realitásokra. Melyik lesz erősebb? Nem tudni. De ha egyik sem kerekedik a másik fölé, egyensúlyt találni akkor is kell köztük. Mint azt tengerentúli párhuzam is bizonyítja.
Ortutay Gyula halála után harminckét évvel három, terjedelmes kötettel lepte meg a magyar olvasóközönséget. Fia, a szobrász Tamás közreműködésével napvilágra került gondosan titkolt naplója, melyet az Alexandra kiadó jelentetett meg. A 1938-től 1977-ig vezetett napló legalább olyan ellentmondásos, mint a személyiség, aki vezette. A szerző javára legyen mondva, hogy kendőzetlen őszinteséggel ír karriervágyáról, megalkuvásairól, nőügyeiről.
Az elmúlt két kormányzati ciklusban a Fidesz rendszeresen vádolta a kormányzatot a határon túli magyarok iránti érzéketlenséggel és a szakmaiság hiányával. Annak, hogy a területen végre gyökeres változások állhatnak be, immáron nem csupán a szlovákiai parlamenti választás adja bizonyítékát.
Emotikonokban és képtelen kifejezésekben gazdag jó reggelt kíván a miniszterelnök.
Szerinte ma egy, az alsó jövedelmi ötödbe tartozó családnak több mobilja és laptopja, és majdnem annyi autója van, mint 2010-ben a leggazdagabb 20 százalék egy háztartásának.
Ezerfős, reprezentatív kutatásról van szó annak készítői szerint.
A 80 éves volt német kancellár a betegség meglehetősen súlyos tüneteit mutatta.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
