Cook, aki az angol Munkáspárt alsóházi frakcióvezetőjeként a sajátos brit politikai berendezkedés alapján kabinettag is volt, azok után jelentette be döntését, hogy a brit kormány rendkívüli ülést tartott Tony Blair kormányfő Downing Street-i lakhelyén az iraki konfliktus ügyében. Cook a párton belüli funkciójáról - amellyel együtt jár a miniszteri poszt - este fog nyilatkozni, a Parlament alsóházában. A rendkívüli kormányülésre azért került sor, mert az ENSZ Biztonsági Tanácsában mégsem szavaznak ma arról a javaslatról, amely egy új, Irakot lefegyverzésre kényszerítő határozat sorsáról döntött volna.
Cook, aki az 1997-ben hatalomra került előző munkáspárti brit kormány külügyminisztere volt, már korábban jelezte, hogy nem tudja támogatni a jelenlegi kormány álláspontját, amely szerint nem szükséges új ENSZ-határozat az Irak elleni katonai fellépés jogi megalapozásához.
A BBC megjegyzi, hogy ez az első miniszteri szintű távozás, amelyre az iraki konfliktusról alkotott eltérő brit elképzelések miatt kerül sor. Robin Cook nem az egyetlen a kormányzó brit Munkáspártban, aki ellenzi az új biztonsági tanácsi határozat nélküli háborút: egy hónapja már fellázadt 122 munkáspárti képviselő a kormány Irak ügyében beterjesztett akkori állásfoglalása ellen, és az iraki háború megalapozottságának hiányát kimondó saját határozatukra szavaztak. A kormánytagok közül korábban Claire Short, a nemzetközi fejlesztésekért felelős államtitkár minősítette "felelőtlennek" Blair Irak-politikáját, s kijelentette: távozik a kormányból, ha Nagy-Britannia ENSZ-felhatalmazás nélkül vesz részt az Irak ellen indított háborúban.
Az új BT határozati javaslatot követelők érveivel szemben a brit főügyész éppen hétfőn olyan jogi szakvéleményt adott a brit kormánynak, ami szerint az eddigi ENSZ-határozatok is megteremtik a jogalapot a fegyveres beavatkozáshoz Irakban, mert ezek alapján ismét érvénybe lépett a katonai akciót lehetővé tévő, még az első öbölháború előtt megteremtett eredeti felhatalmazás.
(MTI)