Ausztrália tevőlegesen is részt vesz a háborúban - szögezte le John Howard ausztrál kormányfő George Bush amerikai elnök ultimátumának bejelentése után. Az ország eddig kétezer katonát vezényelt a térségbe. Howard kiemelte azt is, hogy az ázsiai-csendes-óceáni térségben az egyetlen ország Ausztrália, amely bekapcsolódik Irak megszállásába. Howard szavait Sydneyben, az operaház előtti öbölben háborúellenes bárkás tüntetés fogadta.
Koidzumi Dzsunicsiro japán miniszterelnök kedd reggel Tokióban rendkívüli konzultációra hívta össze kormánypártja vezetőit az iraki helyzettel összefüggésben, s kijelentette: jogszerű az erő alkalmazása Bagdaddal szemben az ENSZ-határozatok alapján, habár a békének még mindig van esélye. Kockáztatva a kabinet és pártja népszerűségének jelentős csökkenését a közvélemény háborúellenes hangulata miatt, erkölcsi támogatásáról biztosította Bush elnököt.
Dore Gold, Ariel Saron izraeli kormányfő tanácsadója úgy fogalmazott: Izrael az Egyesült Államok szövetségese, és ennél fogva támogatja a háborút. Ven Csia-pao (Wen Jiabao) új kínai miniszterelnök hangsúlyozta, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni az iraki háború elkerülésére. Megismételte azt a kínai álláspontot, amely szerint bármiféle Irak elleni beavatkozásnak az ENSZ keretében kell történnie. Peking a fegyverzetellenőrzés folytatása mellett van - szögezte le.
Franciaország, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja jelezte, hogy az amerikai ultimátumot ellenzi a BT, és a nemzetközi közvélemény ily módon való semmibe vétele "súlyos felelősség". Kosztasz Szimitisz, az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó Görögország kormányfője szerint az amerikai döntések világméretű válságot idéznek elő. Hangsúlyozta: továbbra is erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy "az ilyen válságokkal szembeszegülő", egységes uniós irányvonalat dolgozzanak ki.
A háború ellen foglalt állást az Egyesült Államok két közvetlen szomszédja, Kanada és a jelenleg BT-tag Mexikó is. Ottawa leszögezte: hadereje nem vesz részt a háborúban.
Az Arab Liga elutasította az ultimátumot, azzal vádolva Washingtont, hogy "túllépett a nemzetközi jog keretein". A szervezet álláspontja szerint "a Biztonsági Tanács 1441-es számú határozata nem tartalmaz időkorlátot, és a nemzetközi közösség elismerte, hogy Irak együttműködött az ENSZ fegyverzetellenőreivel e határozat végrehajtásában. A világ legnépesebb muzulmán országa, Indonézia "sajnálatát" fejezte ki amiatt, hogy a Bush-beszéd "azt a benyomást keltette, mintha a diplomácia lehetőségei már kimerültek volna.
Mahathir Mohamad, az el nem kötelezettek mozgalmának soros elnöki tisztét ellátó Malajzia miniszterelnöke úgy vélte, hogy az ENSZ BT felhatalmazását nélkülöző háború a világ számára végzetes lehet, és feleslegessé teszi a világszervezet szerepét. Helen Clark új-zélandi miniszterelnök kijelentette: "erősen vitatható", hogy egy Egyesült Államok vezette Irak elleni csapás igazolható lenne a nemzetközi jog alapján. Az új-zélandi ellenzéki erők ugyanakkor bírálták a kormányfő Washington-ellenes álláspontját, és úgy vélekedtek, hogy ha megindul az Irak elleni támadás, Új-Zélandnak be kell kapcsolódnia a hadműveletekbe. (MTI)