Tetszett a cikk?

A világgazdaság éves termelésének kétharmadát hét ország adja, ám egyikük sem jeleskedik az egyharmadon osztozó "maradék" 186 ország, köztük is a legszegényebbek megsegítésében. A 21 gazdag ország segítségnyújtási készségét és képességét mérő index segítségével készült rangsorban az élen Hollandia végzett; a sokak által adakozóként elkönyvelt Egyesült Államok - Japánnal karöltve - a két utolsó helyért versenyez. Ön mit gondol, jól mér ez a "műszer"?

Az amerikai Foreign Policy (FP) című kéthavi lap és a globális szegénység csökkentését célzó, független Center for Global Development (CGD) nevű szervezet a huszonegy leggazdagabbnak számító ország segítségnyújtási készségét és fejlesztési elkötelezettségét mérte egy index segítségével, teljesítményüket egy hat elemből álló indexbe tömörítve. A dobogóra három kisebb ország, Hollandia, Dánia és Portugália került, ami kedvező segély-, befektetési és környezetvédelmi politikájuknak köszönhető. A hét leggazdagabb ország közül a legelőkelőbb, hatodik helyen Németország szerepel. "Az általunk létrehozott index az első olyan, amely bemutatja, hogy habár a G7 országainak a globalizációval óriási gazdasági és politikai hatalom adatott meg, ezek az országok nem feltétlenül kötelezik el magukat olyan politika mellett, amely valóban segíti a szegényebb országokat" - kommentálta az eredményeket Moisés Naím, az FP főszerkesztője.
Az FP és a CGD indexe hat elemből áll, ezek egyike az adott ország segélynyújtási politikájának minősége. A kutatók ugyanis nemcsak azt pontozták, mennyi segélyt oszt ki egy-egy ország, hanem azt is, hogy milyen feltételekkel teszi. Így e téren listavezető Dánia, Hollandia, Svédország és Norvégia, amelyek - méretükhöz viszonyítva - sok segélyt osztanak ki, és azoknak csak kis részét kötik feltételekhez. Ebből a szempontból a sereghajtó az Egyesült Államok, mert a segélyek nyolcvan százalékánál feltételül szabja, hogy cserébe a fogadónak amerikai termékeket és szolgáltatásokat kell vásárolnia.
Az index következő eleme - amit békefenntartási erőfeszítésnek neveztek el - eredetileg az egyes országnak a szegényebb országok stabilitásához való hozzájárulását mérte volna, ám megfelelő adatok hiányában ez a nemzetközi békefenntartásban való részvételre korlátozódik. Ezen a listán az első helyet Görögország kapta, a szakértők értékelték ugyanis, hogy 2000 katonával járult hozzá a boszniai és a koszovói műveletekhez. Itt az utolsó Svájc lett, amely a semlegesség jegyében semmilyen nemzetközi akcióban nem vett részt. Az Egyesült Államok, holott sokak szemében már egyedül is képes garantálni a világ biztonságát, a tizennyolcadik helyet foglalja el, mivel méretéhez képest kisebb arányban vesz részt a nemzetközi békefenntartói akciókban.
A kutatók a fejlesztési elkötelezettséget mérő indexbe a környezetvédelemmel kapcsolatos politikát is "beleszámolták", hiszen az üvegházhatás okozta klímaváltozás következményeitől - áradások, földcsuszamlások - leginkább a szegényebb országok szenvednek. Az index ezen részében például rossz pontot kapott az az ország, ahol magas az egy főre jutó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, és jó pontot az, amelyik aláírta a környezetvédelemmel kapcsolatos szerveződéseket, és amely kormánya támogatja a tisztaenergia-felhasználását. Ebből a szempontból a dobogósok az "S"-betűs országok: az első helyen Svájc áll, őt pedig Svédország és Spanyolország követi. Az utolsók közt - Kanada, Írország és Ausztrália társaságában - ismét megtalálható az Egyesült Államok, részben azért, mert az egyik legnagyobb környezetszennyező, részben, mert a legkevésbé hajlandó a környezetvédelmi szerződések ratifikálására.
Az index hat komponense közül az Egyesült Államok egyedül a kereskedelmiben jeleskedik: ez azt méri, hogy az adott ország milyen mértékben tette szabaddá a szegényebb országokból való importot, illetve, mennyire sújtja azt vámokkal. Itt az utolsó helyen Norvégia áll, az eső helyeken pedig az USA mellett Ausztrália és Új-Zéland osztozik. Az index maradék két összetevőjénél - a szegényebb országokba irányuló befektetésnél és a bevándorlási politikánál - az Egyesült Államok a hátsó egyharmadban lelhető fel. Ez a bevándorlási politikát illetően meglepő a "népek kohójaként" is emlegetett országgal kapcsolatban; e tekintetben a listavezető Svájc, Új-Zéland és Németország lett.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!