Az Egyesült Államokban a szólás szabadsága fontosabb, mint a nemzeti jelképek védelme - derül ki a Princeton Egyetem felméréséből. Ám ez szélsőséges helyzetekben, például háborúk esetében már korántsem ilyen egyértelmű. Bár felsőfokú bírósági ítélet mondja ki, hogy a nemzeti zászló elégetése a véleménynyilvánítás megnyilvánulásaként nem büntethető, újabban az amerikaiaknak csaknem a fele alkotmányos védelmet óhajt a nemzeti jelképeknek is. Vajon milyen eredménnyel zárulna egy hasonló hazai felmérés?

Az Egyesült Államok mindig is ismert volt a szabadságjogok védelméről. Ugyanakkor felmerül a kérdés, megmarad-e ez a liberális szemlélet akkor is, amikor az amerikaiak úgy érezhetik, hogy egy emberként kellene fellépniük az országukat ért támadás ellen; ahogy az a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után is történt. Vajon akkor is elfogadhatónak tartják a különvéleményt, amikor az ország sokat hangoztatott érdeke, politikája egységes fellépést kívánna meg? Az Egyesült Államok alkotmányának 1791-ben készült első kiegészítése egyedülálló módon veszi védelmébe a kifejezés szabadságát: „A Kongresszus nem alkothat törvényt, egy vallás alapításának vagy vallás szabad gyakorlásának eltiltása tárgyában; nem csorbíthatja a szólás- vagy sajtószabadságot; nem csorbíthatja a népnek a békés gyülekezéshez való jogát, valamint azt, hogy a kormányhoz forduljon panaszok orvoslása céljából” - mondja ki a híres kiegészítés.
A nemzeti zászló minden országban szent dolog (leginkább a totemekhez hasonlítható), hiszen ez testesíti meg az országot, a népet, a hazával kapcsolatos érzelmeket. Éppen ezért a zászló elégetését a legtöbb helyen büntetik – ám a szólás szabadságát még a zászlónál is jobban tisztelő Amerikában precedens értékû döntés született, amely szerint a zászlóégetést a szabad megnyilvánulás szimbólumaként értelmezték. 1989-ben egy zászlóégetési ügy kapcsán az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága ugyanis úgy döntött, hogy a szólás szabadsága nem korlátozható az amerikai zászló rongálásának bûncselekménnyé nyilvánításával. (Tehát nem bûntény, mivel alkotmányellenes az ilyen szabályozás.) „Johnson megbüntetése két okból is ellentétes az 1. kiegészítéssel. Egyrészt, mert a tüntető magatartása egy kommunikációs folyamat része volt. Másrészt a társadalmi béke megőrzésének állami érdekére nem lehet hivatkozni, hiszen a zászlóégetés nem fenyegetett béketöréssel, vagyis az nem volt „támadó” megnyilvánulásnak minősíthető” olvasható a felmentő ítélet indoklása Halmai Gábor alkotmányjogász A véleményszabadság határai c. könyvében . A zászlóégetésre ugyanis egy tüntetés alatt került sor: a Republikánus párt Dallasban rendezett konvencióján egy fiatalember Ronald Reagan újraválasztása ellen tiltakozott az amerikai zászló elégetésével. A brooklyn-i illetőségű fiatal ellen a Texas államban hatályos törvények alapján emeltek vádat, amely tiltotta a szimbólumok – köztük a nemzeti zászló – nyilvános megszentségtelenítését, mert az sérthette az akció közönségét. Bár az elsőfokú bíróság a zászlóégetést szimbolikus tettnek minősítette és az 1. kiegészítés alapján alapos vizsgálatot rendelt el, de fenntartotta a vád alapjául szolgáló büntető törvényt. Az állam fellebbezési bírósága azonban az 1. kiegészítéssel ellentétesnek ítélte a törvényt, ami után a Legfelsőbb Bírósághoz került az ügy, ahol két új konzervatív bíró szavazatával a szabad kifejezés joga által védettnek minősítették a zászlóégetést. Mindemellett egy akkori közvélemény-kutatás szerint a lakosság 83 százaléka nem találta kifogásolhatónak a vélemény kifejezésének eme formáját.
13 évvel később – a már említett felmérésben – az amerikaiak még mindig ilyen, a szabadságjogokat komolyan vevő népségnek látszanak, hiszen a megkérdezetteknek csak hat százaléka nyilatkozott úgy, hogy korlátozni kellene a népszerűtlen véleményt képviselőket. Az ördög azonban a részletekben lakozik: a megkérdezettek 41 százaléka korlátozná, hogy háború idején egyetemi tanárok a kormány katonai politikáját bírálják. Ami pedig a zászlóégetést illeti: a válaszolók mintegy fele – 46 százaléka – egészítené ki az alkotmány első kiegészítését oly módon, hogy kifejezetten tiltsa meg a nemzeti zászló elégetését vagy megbecstelenítését. Mindemellett a zászlóégetéssel kapcsolatos alkotmány-kiegészítést támogatók aránya az elmúlt hat évben stagnált, majd csökkent, s csak a tavalyi évben emelkedett. Az 1999-es és 2000-es években az ilyen irányú alkotmány-kiegészítést támogatók aránya 46-48 százalék volt. 2001-ben azonban a megkérdezetteknek már csak 39 százaléka tiltotta volna a nemzeti jelkép rongálását; 2002-ben pedig – a szeptember 11-i terrortámadások után – újra 46 százalékra emelkedett azok aránya, akik beemelnék az amerikai alkotmány-kiegészítések közé a zászlóégetés tiltását. A felmérés alapján úgy tűnik, hogy a szólás szabadságának kiemelkedő státusza mégsem olyan mélyen gyökerező az amerikaiak értékrendjében, hiszen, többek közt különleges helyzetekben, mint amilyen jelenleg a terrorizmus elleni háború időszaka, valamelyest alárendelődik (alárendelődne) a hazafias érdekeknek.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Egyre nagyobb a NAT elleni tiltakozás

Egyre nagyobb a NAT elleni tiltakozás

Ingyenautót vagy üzemanyagot kérnek a taxisok, ha olcsóbb tarifát akar Budapest

Ingyenautót vagy üzemanyagot kérnek a taxisok, ha olcsóbb tarifát akar Budapest

Rossz hír jött, négyszeresére nőhet az extrémmeleg napok száma

Rossz hír jött, négyszeresére nőhet az extrémmeleg napok száma

Csinos nők fotóival törték fel izraeli katonák mobiljait

Csinos nők fotóival törték fel izraeli katonák mobiljait

TASZ: Mészáros Lőrincnél alig közszereplőbb ma valaki Magyarországon

TASZ: Mészáros Lőrincnél alig közszereplőbb ma valaki Magyarországon

Ez történt: nehéz körülmények között szállt le egy Wizz Air-járat

Ez történt: nehéz körülmények között szállt le egy Wizz Air-járat