A svédek azzal válaszolhatnak a legjobban erre a szörnyű tettre, ha minél többen elmennek a vasárnapi referendumra, és ott az érvek alapján, nem pedig érzelmi befolyás hatása alatt szavaznak – írta a brit üzleti napilap, a Financial Times (FT) pénteki kommentárjában. A lap nem vállalkozott annak megjósolására, az euró-bevezetés legbefolyásosabb támogatójának meggyilkolása milyen hatással lesz a népszavazás eredményére, s hogy a szerdai tragédia mennyi rokonszenv-szavazatot hoz az utóbbi hetekben már-már behozhatatlannak tűnő hátrányban lévő euró-pártiaknak, politikai elemzők azonban nem tartottak elképzelhetetlennek egy utolsó pillanatban bekövetkező hangulatváltozást.
"Ha nagy megrázkódtatás ér egy társadalmat – márpedig Anna Lindh tragikus halála ilyen -, akkor nemcsak az áldozat, de az áldozat álláspontja is felértékelődik az emberek szemében" – magyarázta még a szavazás előtt a hvg.hu-nak Marián Béla, a Marketing Centrum közvélemény-kutató cég kutatási igazgatója. Marián példaként említette Antall József néhai miniszterelnök emlékezetes "pizsamás interjúját", amelynek hatására az addig rossz megítélésű kormányfő és pártja is felértékelődött az emberek szemében. Hasonlóképpen nyilatkozott a hvg.hu-nak Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató igazgatója. Hann emlékezetett rá, hogy a 2001. szeptember 11-én, az Egyesült Államokat ért terrortámadásnak egyik belpolitikai hatása éppen a Fidesz és a kormány népszerűségének növekedése volt. "A nemzetközi szakirodalom régóta ismeri azt a jelenséget, hogy a rendkívüli helyzetek a kormányon lévők megítélésének kedveznek” - írta a Medián vezetője a HVG-ben egy hónappal a terrortámadás után. "Az emberek a válságos helyzetekben még a szokásosnál is jobban félnek minden, az életüket érintő változástól. Ezért, ha tehetik, inkább az ismertet választják a bizonytalannal szemben. S minthogy válságos időkben a közérdeklődésre számot tartó legfontosabb információk birtokosa a miniszterelnök - illetve kormányának tagjai -, a hatalmon lévők "legitim módon" jutnak az átlagosnál több szereplési lehetőséghez" – olvasható Hann cikkében.
A Danske Bank, a legnagyobb dán kereskedelmi bank naponta frissített, ezerfős reprezentatív minta alapján készülő jelentése szerint három nappal a referendum előtt a két szavazótábor közti különbség alig változott a merénylet hatására: nemmel a megkérdezettek 43,2 százaléka, igennel pedig 30,0 százalékuk szavazott volna (előző nap 41,9 % - 29,1 % volt az arány). A felmérés szerint az ingadozók aránya egy nap alatt 29,0 százalékról 26,8 százalékra csökkent. A trendet nem tudta megfordítani az Ericsson augusztus végi "figyelmeztetése" sem, melyben a svéd mobiltársaság kilátásba helyezte, hogy egy elutasító döntés esetén a vállalat visszafogja otthoni tevékenységét. A cég számára az euróövezeti tagság a valutaárfolyam kockázatok megszűnése miatt lenne fontos, az Ericsson konkurensei ugyanis már valamennyien az eurózónában működnek.
Elemzők szerint a svédek elutasító magatartása mögött az eurózóna átlagánál gyorsabb gazdasági növekedés és alacsonyabb munkanélküliségi ráta áll; szerintük ilyen kedvező feltételek mellett nehéz meggyőzni a szavazókat az euró bevezetésének szükségességéről. A versenyképességet illetően azonban már korántsem ilyen jó a svédek helyzete: az ország a leggazdagabb nemzetek ranglistáján 1970 óta a negyedik helyről a tizenhetedikre esett vissza. A támogatók szerint az euró bevezetése a kereskedelem bővülését, az árfolyamkockázatok és a kamatok csökkenését, valamint a beruházások növekedését eredményezné, míg az ellenzők főként áremelkedésektől tartanak.
A francia Le Monde mindenesetre már előzetesen rámutatott: egy elutasító svéd döntés komoly aggodalmakat válthat ki Brüsszelben, s csökkentheti a brit és dán hasonló népszavazás kiírásának esélyét. (Az unió tagországai közül Svédországon kívül már csak e két országban használják továbbra is a nemzeti valutát.) A legfrissebb felmérések szerint a britek csaknem 70 százaléka tartozik immár az euró-ellenesek táborába. Gordon Brown brit pénzügyminiszter júniusban elismerte: a munkáspárti kormány 1997-es hatalomra kerülésekor előirányzott, az euró bevezetéséhez szükséges gazdasági feltételrendszert nem sikerült teljesíteni, így London egyelőre nem áll készen az euró-csatlakozásra.
"Lehet, hogy (Anna Lindh-nek) halálában végül sikerül meggyőznie őket" - vélte pénteken a brit The Times cikkírója. A svéd választópolgárok azonban inkább a Financial Times kommentárjára "hallgattak", és nem érzelmeikre hallgatva szavaztak - az euró elutasítására.