"Az erőszak ENSZ biztonsági tanácsi hozzájárulás nélküli, megelőző alkalmazása alapvető kihívást jelent azokkal az alapszabályokkal szemben, amelyek a világ békéje és szilárdsága vonatkozásában a világszervezet 58 évvel ezelőtti megalapítása óta általánosan elfogadottnak számítottak” - szögezte le Annan az ENSZ-közgyűlés általános vitája előtt New Yorkban mondott keddi beszédében. Annan - anélkül, hogy nevén nevezte volna az Egyesült Államokat - figyelmeztetett: az, hogy "egyes országok" jogot követelnek maguknak megelőző háború indítására, az erőszak egyoldalú és határtalan kiterjedéséhez vezethet, függetlenül annak jogosságától.
"Az ENSZ alapokmányának 51. cikkét, amely az önvédelemhez való jogot szabályozza, eddig általánosan úgy értelmeztük, hogy az államoknak jogszerű háború folytatásához a Biztonsági Tanács különleges felhatalmazására van szükségük. Most azonban egyesek azt mondják, hogy ez az egyetértés tovább nem tartható" - állapította meg Annan, hozzáfűzve: az Egyesült Nemzetek Szervezete válaszút elé került. Az ENSZ-főtitkár szerint az ENSZ-nek és különösen a béke megőrzéséért felelős Biztonsági Tanácsnak kellene eldönteni, miként akarják kezelni azt a problémát, ha egyes államok megelőző jelleggel katonai erőt akarnak alkalmazni fenyegetettség érzésének okán.
Annan beszédében síkra szállt az ENSZ alapvető reformjáért. Szorgalmazta, hogy bővítsék ki a Biztonsági Tanácsot, amelyben 1945 óta a vétójoggal rendelkező öt hatalom - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína - akarata érvényesül. A Biztonsági Tanácsnak vissza kell nyernie az államok és a nemzetközi közvélemény bizalmát, és ennek érdekében erőteljesebben kellene képviselnie az államok megnagyobbodott nemzetközi közösségét - idézte Annan beszédét az ENSZ Közgyűlés általános vitájában a dpa német hírügynökség. (MTI)