Tetszett a cikk?

Megvétózta a szlovák kormány szerdai ülésének napirendjét a Magyar Koalíció Pártja (MKP), emiatt egyelőre nem születhetett döntés arról, hogy egyes településeken megvonják a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használati jogát a hivatali érintkezésben.

A hatályos törvény úgy rendelkezik, hogy azokon a településeken, ahol valamelyik nemzeti kisebbség lélekszáma eléri az ott lakók húsz százalékát, a kisebbségek a hivatalokkal szóban és írásban a saját anyanyelvükön is értekezhetnek, a közterületeken pedig kétnyelvűnek kell lenniük az írott információknak.



Az annak idején nehezen kiharcolt jog gyakorlati érvényesítésének "kiigazítása" most azért kerül a kormány napirendjére, mert az 2001-es szlovákiai népszámlálás eredményei azt mutatják, hogy a 20 százalékos népességi arány változása a szlovákiai magyarok esetében 14 települést érint.



Ezek közül három helységben 20 százalék fölé emelkedett, 11-ben azonban 20 százalék alá esett a magyar nemzetiségűek aránya. Mindkét jelenségnek más és más okai vannak. Ebed község például - egy régebbi keletű kényszerű összevonás után - elszakadt a városi rangú Párkánytól, melynek határán belül a döntően magyar falu lakosai a városi keretben "feloldódtak." Másutt, például Bellényben az egykori, nem magyar nemzetiségű lakosok elvándorlása javított az egyébként elnéptelenedő falucska magyar lakóinak arányszámán.



A 2001-es népszámlálás adatai szerint Szlovákiában egyetlen évtized során 47 ezerrel esett vissza a magyarok lélekszáma, ezen belül tizenegy helységben a kritikus húsz százalék alá. Ennek következtében most 512-ről 501-re akarják csökkenteni azon települések számát, ahol a magyar nyelvi jogok vonatkozó része alkalmazható lenne.



A törvény egyébként nemcsak a magyarokat, hanem az ukránokat, a ruszinokat és a németeket is érinti. Kedvezően alakult a ruszinok helyzete, akik az eddigi 68 helyett a jelenlegi arányuk birtokában ezentúl 91 helyen gyakorolhatják ezt a jogukat, míg az ukránok 57 helyett már csak 53 településen, a németek pedig egyetlen faluban alkalmazhatják az anyanyelv-használati jogot. A többi kisebbség mindenütt 20 százaléknál jóval alacsonyabb arányt képvisel.



Az MKP a szerdai kormányülésen azért vétózta meg ezt a napirendi pontot, mert kifogásolta, hogy az előterjesztést semmilyen koalíciós egyeztetés nem előzte meg. A magyar párt nemcsak a magyar, hanem a Szlovákiában élő más kisebbségek érdekeire is hivatkozva előbb a koalíciós tanács fórumára viszi a kérdést, de nem tagadja: eltökélt szándéka, hogy a 20 százalékos küszöböt 10 százalékosra csökkentse, hogy a kis lélekszámú, eleve 20 százalék alatti nemzeti kisebbségek is élhessenek ezzel a joggal. (MTI)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Egy nyúlra célzott, de a hajtót találta el a rendőr a vadászaton

Egy nyúlra célzott, de a hajtót találta el a rendőr a vadászaton

Csak néhány szigetből áll, most mégis a világhatalmi játszmák fókuszába került

Csak néhány szigetből áll, most mégis a világhatalmi játszmák fókuszába került

121 települést ad át Örményország Azerbajdzsánnak

121 települést ad át Örményország Azerbajdzsánnak