Legalizálnák a prostitúciót Csehországban

A cseh kormány a nagyiparivá vált prostitúció legalizálásán gondolkodik, de a terv ellen sokan tiltakoznak.

  • unknown unknown
Legalizálnák a prostitúciót Csehországban
Valóságos nagyiparrá vált a prostitúció Csehországban az elmúlt évtized alatt. Éves bevételét 2,7 milliárd koronára (22 milliárd forintra) becsülik - írta a The Prague Post. A pénznek csak egy töredékét kapják a lányok, a java szervezett bűnözők, stricik és a velük együttműködő korrupt tisztségviselők zsebében köt ki. A belügyminisztérium tanulmánya azt állítja, hogy több mint 860 bordélyház működik az országban, közülük 200 Prágában.



A prostitúció legalizálásához szükséges jogszabályokat a belügyminisztérium készíti elő, amely hisz abban, hogy lehetséges a prostitúciót elválasztani a bűnözéstől, a prostituáltakat nyilvántartani, bevezetni egészségügyi ellenőrzésüket és megadóztatni tevékenységüket.



A lap rámutatott: nem új gondolat ez, kísérleteztek már ilyen megoldással Ausztráliában, Hollandiában és Németországban is. A tapasztalatok szerint ez csupán kevesek vagyonszerzésének legalizálásával járt, de nem számolta fel sem a leány-, sem a gyermekkereskedelmet, sőt még az illegális prostitúciót sem. A prágai belügyminisztérium arról is hiába álmodik, hogy több milliárd korona adóbevételt juttat ezzel az államkasszába.



A német törvényhozók többszáz millió eurós bevételt vártak az utcalányok és bordélyok 2002-es engedélyezésétől - hiába. A legfelső német számvevőszék számításai szerint ez az "iparág" évente több mint 2 milliárd euróval marad adósa az államkincstárnak. A futtatók, madámok és stricik ugyanis attól, hogy átvedlettek "üzletvezetővé", és "szabadúszó kisegítő személyzetté" még nem váltottak erkölcsöt - eszük ágában sincs adót fizetni.



A világ minden táján polgárjogi aktivisták és civil szervezetek tiltakoznak a csehországi prostitúció legalizálása ellen, rámutatva, hogy a prágai döntés már egész Európa ügye.

(MTI)
Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?