Tizenkilenc éve, 1986. április 26-án következett be a volt Szovjetunió területén, az ukrajnai Csernobilban a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlensége. A csernobili robbanás rádöbbentette az emberiséget, hogy az atomenergia még békés célú felhasználás esetén is beláthatatlan veszélyek forrása lehet, ha gondatlanul kezelik.

Nem felejtik
© AP
A Kijevtől 130 kilométerre létesített erőműben 1000 megawattos, ún. könnyűvizes, grafit hűtésű, RBMK típusú, külső szigetelő burkolat nélküli reaktorok működtek. Április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor a négyes blokk reaktora ellenőrizhetetlenné vált, s pár másodperc múlva két robbanás vetette szét. A detonáció felszakította az épület tetejét és falait, s tíz napon átégő tűz keletkezett a reaktorban. Nagy mennyiségű radioaktív szennyeződés került a levegőbe, több százszor annyi, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.

A Szovjetunióban a balesetről az első jelentéseket csak két nap múlva adták ki, a Pravda csak május 5-én számolt be először a tragédiáról.

Egy félresikerült kísérlet

Magyarországot két hullámban érte a szennyezés: az első hullám Csernobiltól észak-északnyugati irányba indult el, Skandinávián, Lengyelországon és Csehszlovákián át érkezett az országba április 29-én, és zömmel az északi, északnyugati részén mosódott ki.

Ukrán állami vezetők megemlékezése
© AP
A második nagyobb felhő déli irányba indult, Románián és Jugoszlávián keresztül május 7-én ért hozzánk, ezt az adagot a másnapi esők mosták a talajba. A Magyarországot ért terhelést a volt Szovjetunión kívüli európai mezőnyben enyhe-közepes jelzővel minősítették, ami messze alatta maradt az Alpokban és Dél-Németországban mért értékeknek.

A katasztrófát egy félresikerült kísérlet okozta. A reaktorblokk személyzete különleges biztonsági eljárást akart kikísérletezni egy szimulált vészhelyzetben: azt akarták kideríteni, hogy teljes áramkiesés esetén a lassuló turbinák maradványenergiája elegendő-e a veszély esetére tervezett póthűtőrendszer üzemeltetésére.

A kísérlet során a reaktor teljesítményét 20-30 százalékra nyomták le és minden érvényes előírás ellenére ebben az alacsony, instabil, és alig ellenőrizhető teljesítménysávban üzemeltették. A kiszolgáló személyzet számos előírást figyelmen kívül hagyott, ráadásul elfelejtette bekapcsolni a vészhelyzetre tervezett póthűtőrendszert.

A tervezési hiba államtitok lett (Oldaltörés)

A balesetet követően az erőmű másik három blokkját lezárták, több, másutt működő, hasonló típusú reaktort leállítottak a Szovjetunióban. Az első és a második blokkot 1986 decemberében újraindították, a negyedik fölé vasbeton-szarkofágot építettek.

Gyurcsányhoz jönnek
A csernobili nukleáris katasztrófa keddi emléknapján találkozna Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel két orosz környezetvédő, akik a Greenpeace nemzetközi zöld szervezet meghívására érkeztek a magyarországi nukleáris hulladékokat is feldolgozó dél-uráli atomtemető körzetéből. Az atomtemető melletti Majak nevű településről származó – s a bizonyítottan nukleáris sugárzástól vízfejűségben szenvedő - zöldek arra szeretnék megkérni a kormányfőt, tegyen lépéseket, hogy Magyarország a jövőben ne küldjön több nukleáris hulladékot a Paksi Atomerőműből az alapvető biztonsági követelményeknek sem megfelelő oroszországi tárolóba.
A felelősség megállapítására indult vizsgálat a baleset elsődleges okát emberi mulasztásban állapította meg, 1987-ben az erőmű vezetőit tíz év börtönre ítélték a biztonsági előírások megsértése, szolgálati beosztással való visszaélés illetve bűnös hanyagság miatt. Mindazonáltal az atomerőmű tervezési hibáit, illetve hiányosságait már 1986. július 3-án államtitokká nyilvánították.

Az erőmű környékéről 36 órás késéssel kezdődtek meg a kitelepítések. 1986 és 1990 között 90 ezer, 1990 és 2000 között 72 ezer főt költöztettek át a sugárszennyezett területekről, sokan önként hagyták el lakóhelyüket. Az erőmű körül 30 kilométeres tiltott Zónát létesítettek a hatóságok. A sugárszennyezetté vált Csernobil és Pripjaty városok helyett a kitelepítettek, de elsősorban az erőmű dolgozói számára új települést emeltek az erőműtől 50 kilométerre északra, a Zónán kívül Szlavutics néven.

Több millió fertőzött

Ma sem lehet pontosan tudni, hány áldozatot követelt a katasztrófa, hányan betegedtek meg, vagy haltak meg azóta a radioaktív szennyezés okozta betegségekben. A halálos áldozatok száma 1991-es hivatalos adat szerint 32, 1996-ban 230 volt, akik elsősorban a közvetlenül érintettek: az ott dolgozók, valamint a mentésben részt vevők közül kerültek ki. 1993-ban 3,8 millió, 1995-ben 5 millió ember fertőzéséről beszéltek Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban.

A legjobban sújtott terület Ukrajna: itt 12 megye több mint 2300 települését, 50 ezer négyzetkilométernyi területet ért sugárszennyeződés, amelynek következtében 3,5 millióan szenvedtek egészségkárosodást, közöttük 1,5 millió gyermek. 1986-1987-ben sok ezer ukrajnai lakos vett részt a mentésben, közülük sokakat olyan kóros mennyiségű sugárzás ért, hogy életük végéig orvosi ellátásra szorulnak.

Végleg leállítva

Az 1990-es évektől közepétől erős nemzetközi nyomás nehezedett Ukrajnára az erőmű végleges bezárása érdekében. Kijev 1995-ben megállapodott erről az Európai Unióval, s 2000. december 15-én végleg leállították az erőmű még működőképes utolsó blokkját. (A többit már a korábban inaktív állapotba helyezték.)

A csernobili robbanás az atomenergetika történetének eddigi legsúlyosabb balesete volt, mely rádöbbentette az emberiséget, hogy az atomenergia még békés célú felhasználás esetén is beláthatatlan veszélyek forrása lehet, ha gondatlanul kezelik.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Itthon

Magyarok okozta "Csernobiltól" tartanak az orosz zöldek

Orosz környezetvédők az kérték Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnöktől, hogy a kiégett atomfűtőelemeket ne szállítsák vissza az uráli régióba. A zöldek szerint a visszaszállított fűtőelemek feldolgozása során mára húsz csernobili katasztrófának megfelelő radioaktivitású hulladék halmozódott fel.

Világ

Beomolhat a csernobili betonszarkofág

Az 1986-ban felrobbant reaktorblokk fölött "a szarkofág tetejének beomlása teljességgel reális", ha nem építenek korszerűbb betonszerkezetet - jelentette ki az orosz atomenergiaügyi miniszter a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lap keddi számában. Az illetékes ukrán minisztérium túlzónak találja Alekszandr Rumjancev aggodalmait.

Világ

Kórházban van a Csernobil miatt bebörtönzött professzor

Jurij Bandajevszkij fehérorosz orvos szakértő azt vizsgálta, hogyan hat a sugárzás a csernobili atomkatasztrófa által szennyezett területek lakóinak egészségére. Három éve nyolc évi börtönbüntetésre ítélték, mert bírálta a hatóságokat az atomerőmű-baleset következményeinek kezeléséért.

Világ

Vita a csernobili szarkofág állapotáról

Olekszandr Moroz, az ukrán ellenzéki szocialista párt elnöke a parlamentben kedden elhangzott felszólalásában nemzeti front létrehozását sürgette az új csernobili szarkofág megépítése érdekében, mert a régi állapota aggodalomra ad okot, épületszerkezetei balesetveszélyesek, s beomlásuk esetén az 1986. évinél nagyobb kihatású katasztrófa következhet be. Az erőmű főmérnöke cáfolja mindezt.

Itthon

Fővárosi Bíróság: elutasító ítélet egy csernobili kárpótlási ügyben

A Fővárosi Bíróság pénteki másodfokú ítéletében elévülés miatt elutasította egy, a csernobili katasztrófa nyomán 1993-ban elhunyt magyar sofőr családjának kártérítési igényét. A felperesek ügyvédje szerint igényük nem évülhetett el, mivel a halál tényleges okáról csak 2001-ben értesültek.

Világ

Cunami, Csernobil, WTC - a katasztófaturizmus fénykora

A szökőár tömegével vonzotta őket Dél-Ázsiába, de másutt is fel-felbukkannak, hogy a helyszínen nézzék meg egy-egy természeti csapás, szerencsétlenség következményeit. Statisztika még nem készült róluk, néhány élelmes vállalkozó azonban már felismerte a katasztrófaturisták fogadásában rejlő lehetőséget.

Trump "virtuális hazaárulással" vádolta meg a The New York Timest

Trump "virtuális hazaárulással" vádolta meg a The New York Timest

Gáláns ajándék: egymillió dollárt költött saját születésnapjára Trump a Facebookon

Gáláns ajándék: egymillió dollárt költött saját születésnapjára Trump a Facebookon

Óriásit ment Rasovszky a Balatonban

Óriásit ment Rasovszky a Balatonban

Ifjú gárdával hozná közelebb egymáshoz Macron a fiatalokat

Ifjú gárdával hozná közelebb egymáshoz Macron a fiatalokat

Dízelhiszti helyett dízelhibrid: teszten a zöld rendszámos és 1300 km-es hatótávú Mercedes

Dízelhiszti helyett dízelhibrid: teszten a zöld rendszámos és 1300 km-es hatótávú Mercedes

Baleset miatt lezárták az M5-ös autópályát Budapest határában

Baleset miatt lezárták az M5-ös autópályát Budapest határában