Tavaly ősszel három hét alatt 10 400 gépkocsit gyújtottak fel és háromszáz középületet rongáltak meg Franciaországban, a becsült kár 160 millió euró volt. A zavargások alatt 4728 személyt állítottak elő, az események után további 1328 fiatalt. Közülük összesen 5634-en kerültek előzetes letartóztatásba, de csak 422 személyt ítéltek el a gyorsan ítélő bíróságok börtönbüntetésre. Valamennyien 18 és 25 év közötti fiatalok.

A bíróságok elé a korábbi hírekkel ellentétben csak 577 kiskorú került, közülük 118-at ítéltek elzárásra, s csak 34 százalékuk volt visszaeső, a többségnek korábban soha nem volt dolga a rendőrséggel. Az október 11-i titkosszolgálati jelentés szerint a kollektív erőszakhoz vezető legtöbb feltétel továbbra is adott, elsősorban Párizs környékén.

A jelentés lehetségesnek tartja a tavalyi zavargások kirobbanásának október 27-i évfordulóján az újabb - előre eltervezett - felfordulást, amely a külvárosokban még jelen lévő egyetlen utolsó intézmény, a rendőrség ellen irányulna. Az utóbbi egy évben megszaporodtak a szándékos gyújtogatások, kődobálások, vandalizmus, a fiatalok erőszakos kilengései az idegennek érzett rendőrségi, a tűzoltósági vagy mentőszolgálati jelenlét ellen. Csak a múlt hét végén negyven autót gyújtottak fel a Párizstól északra található Saint-Saint-Denis megyében.

A bíróságokat sok támadás érte, amiért a külvárosi zavargások vádlottjainak 35 százalékát felmentették az országos 5 százalékos átlaggal szemben. A Libération egy szociológiai tanulmányt is ismerettett, amely szerint ennek oka, hogy a bíróságoktól várja el a közvélemény, hogy a rendfenntartás politikájában úgy foglaljanak állást, hogy ítéletükkel egy időre félreállítják a rendbontó elemeket, miközben nekik elsősorban az eljárások törvényes voltára kell ügyelniük.