1988. december 21-én felrobbant az amerikai Pan American légitársaság London és New York közötti járaton közlekedő utasszállító repülőgépe a skóciai Lockerbie fölött; 259 ember vesztette életét a gép fedélzetén, tizenegyen a földön. A 270 halálos áldozat közül 179 amerikai állampolgár volt.
A Skót Bűnperek Felülvizsgálati Bizottsága hivatalosan is az edinburghi legfelsőbb bíróság elé kívánja terjeszteni csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentését, és indítványozni akarja, hogy adjanak újabb fellebbezési lehetőséget a gép felrobbantásában vétkesnek talált és elítélt Abdel-Bászet Ali al-Megrahinak. Megrahi az egyetlen ember, akit elítéltek ebben az ügyben. Hollandiába kihelyezett különleges skót bíróság járt el a bonyolult nemzetközi jogi vitákat is kiváltó ügyben. Az elítélt líbiai egy Glasgow melletti börtönben tölti büntetését.
A líbiai exügynök ügyvédjei a per alatt is és utána is váltig állították: a brit és az amerikai hatóságok több bizonyítékot meghamisítottak, illetve mesterségesen kreáltak. Szerintük a brit és amerikai illetékesek úgy irányították a nyomozást, hogy elterelődjék az ügy az eredeti feltételezéstől, amely szerint Irán finanszírozta a merényletet, és palesztinok hajtották végre. (E feltételezés szerint a robbantás bosszú volt azért, hogy az amerikai haditengerészet néhány hónappal korábban - hivatalos magyarázat szerint tévedésből - lelőtt egy iráni utasszállító repülőgépet, 298 ember halálát okozva.)
A skót bizottság csaknem négyévi vizsgálódás alapján összeállított 800 oldalas jelentése szerint lehetséges, hogy tévedés történt a líbiai exügynök perében. A testület kétesnek ítéli egyebek között egy máltai tanú kulcsfontosságúnak tartott terhelő vallomását. Tony Gauci máltai butiktulajdonos azt vallotta a 2001-es perben, hogy egy Megrahira emlékeztető ember vásárolta meg butikjában 1988. december 7-én azt a ruhadarabot, amely előkerült a robbanószerkezetet tartalmazó bőrönd maradványai közül.
Ugyanakkor a bizottság jelentése elveti a Megrahi ügyvédjei által hangoztatott és a médiában megszellőztetett összeesküvés-elméleteket, amelyek szerint brit rendőrök és törvényszéki szakértők álbizonyítékokat kreáltak volna Megrahi ellen, és eltüntettek olyan bizonyítékokat, amelyek a líbiai ártatlanságára vallottak. Olyan híresztelések is keringtek, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) valamilyen rejtélyes köze volt az egész ügyhöz. A bizottság - saját jelentése szerint - semmit sem talált, ami alátámasztaná ezeket az elméleteket.
A brit áldozatok hozzátartozói közös nyilatkozatot adtak ki az ügyben, és ők is úgy foglaltak állást, hogy nem meggyőzőek, legjobb esetben is csak közvetettek a Megrahi ellen felhozott bizonyítékok.
A Lockerbie-ügyben illetékes líbiai kormány-tisztségviselő üdvözölte a bizottság jelentését. Mohammed Elzvi, Líbia volt nagy-britanniai nagykövete úgy vélekedett egy nyilatkozatában, hogy a skót legfelsőbb bíróság igazságtalanul utasította el Megrahi 2002 márciusi fellebbezését.
Líbia sohasem ismerte el, hogy bármi köze lenne a Lockerbie-merénylethez. Ennek ellenére beleegyezett 2003-ban, hogy 270 millió dollár kártérítést fizessen az áldozatok családjainak. Ez az alku tette lehetővé annak idején, hogy feloldják a líbiai rendszer ellen elrendelt ENSZ-szankciókat.
