Obama a CNN hírtelevíziónak adott vasárnapi interjúban kifejtette: a legnagyobb Izrael-barát lobbi, az Amerikai-Izraeli Közügyek Bizottsága (AIPAC) küldöttei előtt június elején tartott beszédével nem az volt a szándéka, hogy a palesztin-izraeli válság egyik legfontosabb státuskérdését előre meghatározza, mert abban az érintett feleknek kell majd megoldásra jutni a tárgyalások során. Magyarázata szerint szavaival alapvetően csak arra próbált célozni, hogy nem akar szögesdrótkerítést, amely az 1967-es háború előtti állapotokhoz hasonlóan, kettészelné Jeruzsálemet. A hamarosan a Közel-Keletre látogató politikus hangsúlyozta: megvan a lehetőség arra, hogy egybefüggő Jeruzsálem jöjjön létre.
 
Az izraeli vezetés annak idején nagy elégedettséggel fogadta Obama június 4-én az AIPAC előtt tartott beszédét, a palesztinok viszont visszautasították az illinois-i szenátor szavait, leszögezve, hogy soha nem fogadnak el olyan palesztin államot, amelynek nem Jeruzsálem a fővárosa.
 
Obama a szavait követő palesztin felzúdulásra reagálva már az ominózus beszéde utáni napon kijelentette, hogy Jeruzsálem státusát a béketárgyalásokon kell meghatározni.
 
Izrael 1967-ben a hatnapos háborúban foglalta el, majd annektálta Kelet-Jeruzsálemet, amelyre a palesztinok is igényt tartanak.