Ráncfelvarrás

Saját maga és a népakarat győzelmének, a januárban kipattant, de azóta elcsendesedett országos tüntetéshullámnak tulajdonítja az ellenzék Emil Boc román kormányfő hétfő reggeli lemondását. Valójában azonban valószínűleg az államfői hivatalban hónapokkal ezelőtt kifőzött, pontos menetrendet követő koreográfiáról volt szó, amelynek célja, hogy a nyári helyhatósági, majd a novemberi parlamenti választásokig némiképp javítsanak a nagyobbik kormányerő, a megszorítások miatt 20 százalékos támogatottság alá süllyedt Demokrata–Liberális Párt (PDL) esélyein.

Ezt Traian Basescu elnök is elismerni látszott, amikor elmesélte, hogy Boc már decemberben le akart mondani, de a stabilitás megőrzése érdekében megvárta a költségvetés megszavazását, a januári parlamenti szünet végét, majd az IMF értékelő látogatását. Az előre rögzített forgatókönyvre utalhat, hogy Romániában a rendszerváltás óta soha nem zajlott le ilyen olajozottan, gyorsan kormányfőcsere. Boc reggeli lemondása után két órával Basescu kinevezte Catalin Predoiu igazságügy-minisztert ideiglenes kormányfőnek, este pedig Mihai Razvan Ungureanut, a Külügyi Titkosszolgálat (SIE) igazgatóját bízta meg az új kabinet megalakításával – a délutáni konzultáció a parlamenti pártokkal csupán a politikai show része lehetett.

Az elnöki boszorkánykonyha főztjének alapanyagát a PDL csúcsvezetése szolgáltatta – beleértve az áldozati bárány kormányfőt is –, mert már januárban kiszivárogtatták, hogy elégedetlenek az államfő minden kívánságát kiszolgáló Bockal. Az utolsó csepp az volt a pohárban, hogy a román alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek ítélte a helyhatósági és általános választások összevonását célzó, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással elfogadott törvényt. Rossz nyelvek szerint ez is a hadsereg, a titkosszolgálatok és a korrupcióellenes ügyészség mellett állítólag az alkotmánybíróságot is kézivezérlő Basescu tervének fontos eleme, ellehetetlenítve a miniszterelnököt és csapatának egy részét.

A 2004–2007 között külügyminiszterként szolgált, 2007 decemberétől a SIE igazgatói tisztét betöltő, magyarul – valamint angolul, franciául és németül – beszélő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) jó viszonyt ápoló Ungureanu lapzártánk utánra ígérte a régi-új kormány névsorát. Pártközeli forrásokból a hét elején úgy lehetett tudni, hogy populista okokból a tüntetőket ütlegelő csendőröket kitüntető, de a belügyes tábornoki kar bábjává süllyedt Traian Igas belügyminiszter, valamint a hallgatag, közszereplést kerülő Gheorghe Ialomiteanu pénzügyminiszter távozik, utóbbit 32 éves államtitkára, Bogdan Dragoi válthatja. Valószínűnek tartották, hogy követi őket Valeriu Tabara mezőgazdasági, Valerian Vreme távközlési és Ion Ariton gazdasági-kereskedelmi miniszter. Biztos maradónak látszott viszont Anca Boagiu a közlekedési, Elena Udrea a turisztikai, Daniel Funeriu az oktatási, Predoiu az igazságügyi, Sulfina Barbu pedig a munkaügyi tárca élén. A 43 éves, Oxfordban diplomázott, korábban a bukaresti egyetemen történelemprofesszorként is dolgozó Ungureanunak 60 napja van a bizalmi szavazás megnyerésére, ami a koalíciós többség tudatában biztosra vehető, így elmaradhat az 50 százalékos támogatottsággal bíró ellenzéki Szociálliberális Szövetség által ezúttal is követelt előrehozott választás.

A PDL melletti, újabban feltétel nélküli kitartásáért az információk szerint az RMDSZ megőrizheti összes eddigi kormányzati pozícióját, Markó Béla miniszterelnök-helyettestől Kelemen Hunor kulturális, Borbély László környezetvédelmi, Ritli László egészségügyi miniszterségén át az államtitkárokig, tanácsosokig. De a különböző állami intézményekben, vállalatokban sem látszott inogni a magyarok széke.

A magyar–magyar viszony azonban Erdélyben továbbra is megoldatlan. Az RMDSZ-nek még nincs egyértelmű stratégiája a február 25-én alakuló kongresszusát tartó és a Fidesz által is finanszírozott Erdélyi Magyar Néppárthoz (EMNP) fűződő viszonyra. A HVG információi szerint az RMDSZ a közös listát csak a saját logójával képzeli el, úgy, hogy a felkerülő EMNP-jelölt köteles elfogadni a Szövetség programját, nem kampányolhat párhuzamosan, vagy esetleg ellene. A pártkoalíciót pedig kizárják, mert az már nem 5, hanem 8 százalékos parlamenti bejutási küszöböt jelent, ami összefogással is elérhetetlen.

A gyors kormányfőváltásra a piacok nyugodtan reagáltak. A JP Morgan amerikai bankház londoni elemzői, habár tartanak a „választásokhoz kötődő kormányzati kiadások” növekedésétől, úgy vélik, nem várható jelentős visszalépés a reformfolyamatban. Jeffrey Franks, az IMF romániai képviseletének vezetője pedig hétfőn bejelentette, nem lát okot arra, hogy a kormányváltás befolyásolná a megállapodást az 5 milliárd eurós elővigyázatossági hitelről. Az IMF, az Európai Bizottság és a Világbank képviselői vasárnap fejezték be a megállapodás negyedik értékelését, és javasolták az újabb, körülbelül 500 millió eurós hitelrészlet felszabadítását. A lakosság azonban belefáradt a megszorító intézkedésekbe, és nem boldogítja a 2,5 százalékos tavalyi gazdasági növekedés, a 3 százalék körüli infláció, a jegybanki alapkamat gazdaságélénkítő szándékú újabb csökkentése ezúttal 5,5 százalékra vagy a lej euróárfolyamának stabilitása. Ezt az IMF is tudja, de vonakodik egyetérteni a megtizedelt közszférában korábban 25 százalékkal csökkentett bérek, illetve a nyugdíjak emelésével.

IRHÁZI JÁNOS / ARAD