"Egy élő sejtben több tízezer molekula található, ezek összjátékát kívánjuk rendszerként megérteni" - magyarázta az amerikai Gene Myers, a bázis alapító igazgatója, aki kulcsszerepet játszott az emberi örökítőanyag megfejtésében. 

A Die Welt szerint egymás mellett kutatnak majd biológusok, kémikusok, fizikusok és más szakterületek képviselő, hogy közelebb kerüljenek a fehérjéket, szénhidrátokat és más anyagokat előállító sejt gépparkjának működéséhez. A kutatások eredményeként a szövetek regenerációjáról is bővülhetnek az ismeretek.

A regeneráció mestere a Mexikóban élő axolotl nevű szalamandra, amelynek leválasztott végtagjai teljes mértékben újra ki tudnak nőni. A kutatók álma, hogy e képességet az ember számára is elérhetővé tegyék.

Szerintük a regenerációs készség az ember esetében talán csak elnyomásra került az evolúció során, és bizonyos körülmények között újra működésbe lehet hozni. 

Míg korábban az axolotl volt az MPI-CBG "kabalaállata", ma már a laposféregről vagy a vadászgörényről is el lehet ugyanazt elmondani. Előbbi ugyanis akár 180 részre osztható úgy, hogy mindegyik darabkából egy egész féreg fejlődjön ki - közölte Elisabeth Knust, a központ munkatársa.

"Meglepő módon ehhez nincs szüksége a sejtosztódásért felelős külön szervre. A vadászgörény pedig a legkisebb emlős, amelynek az emberéhez hasonló szerkezetű agya van, ami kiváló tanulmányozandó alannyá teszi a neurobiológusok számára" - tette hozzá.