Főbírói forradalom

A politika, az igazságszolgáltatás és a hadsereg hatalmi versengése Pakisztán stabilitását veszélyezteti, miközben mélypontra jutott az USA-hoz fűződő viszony.

  • Tahir Ali

Vajon bukik-e Pakisztánban Aszif Ali Zardari elnök is? A kérdés a csodálói szerint hős, a bírálói által viszont elszabadult hajóágyúnak mondott Iftikhar Csaudrin, a pakisztáni legfelső bíróság elnökén múlik. Az évek óta tartó politikai küzdelem újabb fordulata rövidesen bekövethezhet, ha a főbíró az új kormányfőre is nyomást gyakorol a Zardari elleni régebbi korrupciós ügyek újranyitása érdekében. Juszuf Raza Gilani előző miniszterelnököt a múlt héten a legfelső bíróság éppen azért nyilvánította alkalmatlannak a poszt betöltésére, mert nem tett eleget a felszólításnak, hogy kezdeményezze az államfővel szembeni jogi eljárást. Gilani az első pakisztáni kormányfő, akit – precedenst teremtve – bírói testület fosztott meg a hivatalától, holott jogi szakértők szerint erre csak a parlamentnek lett volna felhatalmazása.

Gilani elfogadta a felmentését, hogy mentse Zardarit, de nem biztos, hogy meg tudja állítani Csaudri offenzíváját. A csetepaté előzménye, hogy 2007-ben Pervez Musaraf akkori tábornok-elnök több ezer korrupciós ügyet zárt le amnesztiával, a békés polgári átmenetre hivatkozva. Így térhetett vissza a politikába több ellenfele, így a hamarosan meggyilkolt Benazir Bhutto volt kormányfő is. Musaraf cserébe meg akarta őrizni államfői tisztét, Csaudri pedig akkor vált közismertté, amikor jogilag megkérdőjelezte Musaraf hatalmon maradását. A legfelső bíróság 2009-ben jogtalannak ítélte az amnesztiát, és utasította a kormányt: indítson eljárást Zardari ellen, aki a 2007 decemberében merénylet áldozatává lett Bhutto özvegyeként került a Pakisztáni Néppárt (PPP) élére, majd az államfői székbe.

Pakisztánban egyre élesebb harc folyik a három hatalmi centrum, a politikusok, a bíróságok és a hadsereg között. Gilani megbuktatása után a parlamenti többséggel bíró PPP először a textilipari minisztert jelölte kormányfőnek, de egy kábítószerügyekkel foglalkozó bíróság letartóztatási parancsot adott ki ellene. A kábítószer-ellenes hivatalt a hadsereg vezeti, így sokan úgy vélik, a tábornokok léptek közbe. A PPP múlt pénteken megnevezett új kormányfőjelöltje Radzsa Pervez Asraf volt pénzügyi és energetikai miniszter lett. De ő sem látszik makulátlannak, és számíthat Csaudri jogi offenzívájára. Nemcsak Zardari elnök ügyeiben, hanem azért is, mert Asrafot korábbi miniszteri ténykedésével kapcsolatban szintén korrupcióval vádolják. Ráadásul a közvélemény sem értékelte 2008–2011 közötti tevékenységét a tárca élén, mert Pakisztánban katasztrofális az energiaellátás, rendszeresek az áramkimaradások, amelyek egyes helyeken elérhetik a napi 18 órát is.

Az intrikák elérték a főbírót is. Egy ingatlanbefektető azzal vádolta Csaudri fiát, hogy 3,6 millió dollár kenőpénzt fogadott el tőle, amiről az apa is tudott. Nem kizárt, hogy a háttérből a hadsereg is mozgatja a szálakat. A tábornokok – akik Pakisztán 65 éves történetének java részében irányították az országot – közölték, hogy nincs szándékukban megint átvenni a hatalmat, de nyilván lojális embereket szeretnének a kormányzat élén. Csaudri ténykedése pedig a hadsereget is érinti: olyan elfeledett eseteket nyitott meg, amelyek a katonák és a titkosszolgálatok által elkövetett állítólagos emberrablásokról, iszlamisták kínzásáról szólnak.

Parlamenti többsége miatt a PPP kormánya a jövő év elején esedékes választásig nincs veszélyben, de a politikai bénultság nem tesz jót a csőd szélén táncoló gazdaságnak. A 180 milliós ország közvéleménye örül, ha háborút hirdetnek a burjánzó korrupció ellen, de sokan attól is félnek, hogy a bírói támadások győzelmének ára az ország stabilitása lehet. A politikai csatározások éppen akkor éleződnek, amikor mélypontra jutottak a pakisztáni–amerikai kapcsolatok. Iszlámábádi külügyminisztériumi források arról tájékoztatták a HVG-t, hogy nem közelednek az álláspontok a vitás kérdésekben. Az amúgy sem felhőtlen viszony tavaly májusban romlott meg, amikor egy amerikai kommandó Pakisztán értesítése nélkül rajtaütött Oszama bin Laden abbotábádi búvóhelyén, és likvidálta az al-Káida alapító-vezérét (HVG, 2011. május 7.). Pakisztánban nemrég 33 évre ítélték Bin Laden orvosát, aki az amerikai hírszerzés ügynökeként értékes információkat szolgáltatott ki az USA-nak. Erre a washingtoni szenátus 33 millió – az orvosra kiszabott évenként egymillió – dollár segélyt vont meg Iszlámábádtól.

Egy amerikai pilóta nélküli repülőgép rakétája tavaly novemberben pakisztáni területen tévedésből 24 katonát ölt meg, amiért Washington nem kért bocsánatot. Ezért Iszlámábád lezárta a NATO pakisztáni területen át Afganisztánba vezető utánpótlásvonalait, s a konvojok átengedéséért a bocsánatkérés mellett magasabb tarifákat is követel. Leon Panetta amerikai védelmi miniszter a minap úgy fogalmazott, itt az ideje túllépni az incidensen. Pakisztán együttműködése nélkül azonban még nehezebb rendezni az afgán konfliktust. Az USA a segélyek további megvonásával zsarolhatja Pakisztánt – tavaly decemberben 700 millió dollárt fagyasztott be –, de egyetlen pakisztáni politikai erő sem engedhet, mivel a robotrepülőknek az ország szuverenitását sértő bevetéseit a közvélemény elítéli. A kérdés az, Iszlámábádnak mennyire van szüksége Washingtonra. Pakisztáni elemzők szerint ideje felülvizsgálni Musaraf döntését, amellyel az ország 2001-ben csatlakozott az USA terror elleni globális harcához.

A folyamatban külön jelentősége lehet Kínának, amely egyre szorosabb stratégiai viszony kiépítésére törekszik Iszlámábáddal – magyarázta a HVG-nek Rusztam Sah Mohmand elemző, Pakisztán volt kabuli nagykövete. Kínának az ország muszlim kisebbsége, a pakisztáni meleg vizű tengeri kikötők és India sakkban tartása miatt fontos Iszlámábád barátsága, az utóbbi pedig azt remélheti, hogy ha nem az USA, akkor a hatalmas ázsiai ország pénzeli a gazdaságát. Kína beruházásokkal is segíti Pakisztánt, ahol egyre több iskolában tanítják a kínai nyelvet. Egyesek szerint a két ország közeledésének is vannak korlátai, mert az amerikai segély még mindig a többszöröse a kínainak. De pakisztáni kormánykörökben a két éve 50 millió dollárból felépített, a kínai és a pakisztáni muszlim művészeti jegyeket ötvöző, háromemeletes iszlámábádi Barátság Központot szívesen emlegetik a tartós stratégiai kapcsolat jelképeként.

TAHIR ALI / ISZLÁMÁBÁD

Hozzászólások