szerző:
MTI

Ismét az alapjogok magyarországi helyzetével foglalkozik az Európai Parlament illetékes szakbizottsága hétfő délután, amikor a Rui Tavares portugál zöldpárti képviselő által készített ötödik, főleg az alaptörvény negyedik módosításával foglalkozó úgynevezett munkadokumentum kerül napirendre.

Az irat értékelése szerint a "csak" egyéves alkotmányhoz februárban 9 oldal terjedelmű, 22 pontos módosítást terjesztettek elő egyéni képviselői indítvány formájában, majd azt el is fogadták, annak dacára, hogy az Európa Tanács (ET) főtitkára a voksolás elhalasztását kérte annak érdekében, hogy a Velencei Bizottság – az ET jogi tanácsadó testülete – értékelni tudja a módosításokat.

Az alkotmánymódosítás célja a dokumentum szerint, hogy – a választási regisztráció kivételével – az alaptörvénybe emelje azokat az átmeneti rendelkezéseket, amelyeket azért semmisített meg az alkotmánybíróság, mert nem átmenetiek. Az irat ismerteti, hogy az alkotmánybíróság felszólította a törvényhozást, hogy ha ezeket a kérdéseket mégis szabályozni óhajtja, akkor vizsgálja meg, hogy azt milyen jogforrási szinten teszi.

"Az alkotmányos legalitásnak nemcsak eljárásjogi, formai, közjogi érvényességi, de tartalmi követelményei is vannak.(...) Adott esetben az Alkotmánybíróság a demokratikus jogállam alkotmányos tartalmi követelményeinek, garanciáinak és értékeinek a töretlen érvényesülését, alkotmányba foglalását is vizsgálhatja. Az alkotmányok tartalmi és eljárási mércéi és követelményei demokratikus jogállamban állandóak. A tartalmi és eljárási alkotmányos követelmények nem lehetnek alacsonyabbak az (új) Alaptörvény időszakában, mint az (előző) Alkotmány időszakában voltak. Az alkotmányos jogállam követelményei továbbra is és folyamatosan érvényesülő követelmények a jelenben és programok a jövőre nézve. Az alkotmányos jogállam konstans értékek, elvek és garanciák rendszere. Az alkotmányos jogállamban egyszer már elfogadott értékek, elvek, garanciák, követelmények szintjei nem csökkenhetnek, és azok érvényesülésének a megkövetelése sem veszíthet szigorából" – áll a dokumentumban.

Orbán: "az EP nem egy európai hely"

Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában azt mondta: "magyar ember azt gondolja, higgadt, tárgyszerű, a 'másiknak is igaza lehet' logikája alapján megy a vita, de az EP nem egy európai hely, a tények másodlagosak". Orbán, aki szerint ilyenkor "dagadt erekkel, vastag nyakkal ordibálnak liberális, baloldali, zöld képviselők", akik "gyűlöltek bennünket, de fogalmuk nem volt, mit kritizálnak". "Nem panaszkodom, vannak barátaink, 'találkoztunk fehérek között európaiakkal is', akik tárgyszerűek" – idézte József Attilát a kormányfő.

Ennek kapcsán az EP-dokumentum az alaptörvény mostani módosításából két olyan rendelkezést emel ki, amelyek "súlyos aggodalomra adnak okot". Az egyik, hogy az alkotmánybíróság a jövőben kizárólag formai és eljárási szempontból vizsgálhatná az alkotmányt és módosításait, azt nem ellenőrizhetné, hogy egy-egy módosítás összhangban van-e az alkotmányos jogállamiság elveivel. Vagyis az alaptörvényhez a jövőben bármilyen tartalmú módosítás elfogadható – állapítja meg a Tavares által jegyzett munkadokumentum, amely szerint ezzel az alkotmánybíróság megszűnik az alaptörvény legfőbb őre lenni, mert a törvényhozás a jövőben kedvére módosíthatja az alkotmányt, akár az alaptörvény rendelkezéseivel ellentétesen is.

"Magától értetődik, hogy a hatalom ilyen eltolódása a parlament javára, az alkotmánybíróság rovására, súlyosan aláássa a hatalmi ágak szétválasztását és a fékek és ellensúlyok rendszerét" – fogalmaz az irat, amely megjegyzi, hogy a valódi jogállami demokrácia nem pusztán a parlamenti többség uralmát jelenti, mert akkor a többség akár le is bonthatja a demokráciát. A korszerű demokratikus törvényhozó nem mindenható – szögezi le a dokumentum.

Súlyosan aggályosnak tartja a munkadokumentum azt a módosítást is, amely hatályon kívül helyezi az alkotmánybíróság korábbi határozatait. Ezzel a dokumentum szerint a módosítás 20 év alkotmányjogi gyakorlatát törli el annak dacára, hogy annak joghatása nem változik. A dokumentum szerint ez a módosítás az alaptörvénnyel is szembemegy, mert az kimondja, hogy az alaptörvényt a történeti alkotmányos vívmányokkal összhangban kell értelmezni, az Ab határozatait pedig ilyen vívmánynak tekinti.

Az alaptörvény negyedik módosítása a dokumentum szerint ezenkívül több alapvető jogot szűkít; például a szólásszabadságot, amely nem terjedhet ki többek között a magyar nemzet méltóságának megsértésére, a "magyar nemzet" fogalma ugyanakkor jogilag nem elégségesen körülhatárolt.

Az iratban Tavares megjegyzi, hogy az alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek találta a felsőoktatásban állami finanszírozással tanulók szabad mozgásának korlátozását és a hajléktalanság büntethetőségét, a mostani módosítás után viszont az alaptörvény lehetőséget ad ilyen jogszabályok megalkotására. Tavares szerint a korábban alkotmányellenesnek talált szabályok alkotmányos szintre emelése önmagában cáfolja azt, hogy az alaptörvény negyedik módosítása puszta technikai formalitás volna, ahogyan azt a magyar hatóságok állítják. Tavares szó szerint idézi Sólyom Lászlónak a Népszabadság hasábjain megjelent írását, amelyben az Ab egykori elnöke, a volt államfő úgy fogalmaz: "ami történik, valójában nem alkotmánymódosítás, hanem egy más identitású, új alkotmány lopakodó bevezetésével ér fel".

Tavares a dokumentumban tudatja: a munkában a politikai paletta több pártja is részt vett, és a magyar hatóságok észrevételeit is figyelembe vették. Az irat ismerteti az uniós szerződésben foglalt alapértékeket, amelyekről megállapítja, hogy nemcsak az EU-tagság előfeltételei, de ahhoz is elengedhetetlenek, hogy egy tagállam megtartsa előjogait. Tavares emlékeztet, hogy a szerződés 7. cikkelye lehetőséget ad arra, hogy ezen értékek súlyos és tartós megsértése esetén az adott tagállam tagságból fakadó jogait felfüggesszék.

Az EP-jelentéstevő "antiszemita és romaellenes megnyilatkozásokról" is említést tesz, amelyek szerinte – az "állami újságíródíj odaítélésével" együtt – "súlyos aggodalomra adnak okot" a rasszizmus és az intolerancia magyarországi helyzetével kapcsolatban.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Hivatalos a Xiaomi legújabb ütős telefonja

Hivatalos a Xiaomi legújabb ütős telefonja

Videó: magyar autósok is tehetetlenül csúsztak egymásba a Chopokon

Videó: magyar autósok is tehetetlenül csúsztak egymásba a Chopokon

Nincs vége az ágymizériának a Debreceni Gyerekklinikán: ezen aludjon az anyuka, ha tud!

Nincs vége az ágymizériának a Debreceni Gyerekklinikán: ezen aludjon az anyuka, ha tud!

Elképesztő vontatás az autópályán

Elképesztő vontatás az autópályán

Plakát érkezett Brad Pitt és Leonardo DiCaprio közös filmjéhez

Plakát érkezett Brad Pitt és Leonardo DiCaprio közös filmjéhez

„Ipari méretű pokol” egy német sertéstelepen

„Ipari méretű pokol” egy német sertéstelepen