Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi társadalombiztosítási bíróság ítélete újra felerősítette a félelmeket, hogy január 1-jétől, amikor megszűnnek a Románia és Bulgária állampolgáraira vonatkozó munkavállalási korlátozások, tömeges méreteket ölt majd a "szociális turizmus", vagyis a szociális juttatások megszerzését célzó bevándorlás.
"Fel kell tartóztatni a szegények fékezetlen beáramlását" - idézte kedden a Die Welt a német városi és járási önkormányzatok (DStGB) ügyvezető igazgatóját. Gerd Landsberg szerint számos önkormányzatot már jelenleg is túlterhel "ennek a személyi körnek" az ellátása.
A konzervatív CDU szerint a következő kormánynak világos viszonyokat kell teremtenie. "Konkrétan rögzíteni akarjuk a társadalombiztosítási jogban, hogy nem kaphatja meg a (munkanélküli ellátás leggyakoribb formájának számító) Hartz-IV-segélyt, aki munkát keresni jön hozzánk valamely uniós tagállamból" - mondta a Die Weltnek Günter Krings, a CDU jogi szakértője.
A bíróság november végén hozott ítéletet egy 2009-ben bevándorolt család ügyében. Az egy gyermeket nevelő román család hajléktalan-újság értékesítésével és német állami családi pótlékból tartotta fenn magát, majd 2010-ben Hartz-IV-segélyt igényelt a helyi, gelsenkircheni munkaügyi hivatalnál, amely elutasította a kérelmet, arra hivatkozva, hogy a munkavállalás céljával Németországba települő külföldieknek nem jár segély.
A család megtámadta a döntést a városi társadalombiztosítási bíróságon, amely a hivatalnak adott igazat, a tartományi bíróság viszont megsemmisítette a döntést, arra hivatkozva, hogy az automatikus kizárás az ellátásból ellentétes azzal az uniós alapelvvel, hogy egyenlő bánásmód illeti meg az EU valamennyi polgárát.
Az indoklás szerint az állami, önkormányzati szervek korlátozhatják a hozzáférést az ellátáshoz, hogy megakadályozzák a szociális turizmust, de Németországnak befogadó államként szolidaritást is kell vállalnia az uniós társállamokkal. Ennek alapján pedig az automatikus elutasítás helyett egyedi elbírálására van szükség, és kivételes esetekben segíteni kell a rászorulóknak, akkor is, ha korábban nem álltak munkaviszonyban Németországban.
Romániából és Bulgáriából a 2007-es uniós csatlakozás óta Németországon belül a legtöbben az ország nyugati részén fekvő nagyvárosokba, például Mannheimbe és az észak-rajna-vesztfáliai Duisburgba, Dortmundba és Gelsenkirchenbe vándoroltak be. Az ország egészét tekintve az első évben, 2007-ben nagyjából 64 ezren, 2011-ben pedig már 147 ezren érkeztek.
Guntram Schneider, a tartományi kormány szociáldemokrata munkaügyi, integrációs és szociális minisztere szerint túlzóak azok, a bevándorlási hullám további emelkedését jósló becslések, amelyek szerint 2014-től évente 200 ezer román és bolgár költözik Németországba.
Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok állampolgáraira vonatkozó munkavállalási korlátozások megszűnése, 2011. május 1-je óta szerzett tapasztalatok szerint a félve várt nagy bevándorlási hullám elmarad - mondta a politikus kedden a Deutschlandfunk közszolgálati rádiónak.
Hozzátette, a korlátozások megszűnése hasznos is lehet, mert a feketén alkalmazott, súlyosan kizsákmányolt bevándorlók legálisan dolgozhatnak tovább, ami a jövedelmük emelkedését és a sérelmükre elkövetett visszaélések csökkenését eredményezheti.
Az országos munkaügyi hivatal (BA) adatai szerint jelenleg 37 ezer román és bolgár kap Hartz-IV-segélyt, ami a teljes romániai és bulgáriai állampolgárságú népesség 10 százaléka. A segélyben részesülők aránya az utóbbi egy évben jelentősen, 2,1 százalékponttal emelkedett, és így már jóval meghaladja a lakosság egészében regisztrált 7,5 százalékos arányt.
Ugyanakkor a románok és a bolgárok még mindig a szociális ellátórendszert a legkevésbé megterhelő csoportok közé tartoznak a külföldi állampolgárok között. Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országokból érkezők körében ugyanis például 10,7 százalék a Hartz-IV-segélyen élők aránya, valamennyi külföldi állampolgárt együttvéve pedig 15 százalék ez az arány - emelte ki keddi összeállításában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
