Biztos üzletet jelent vállalkozások százai számára a bedolgozás az amerikai hírszerzésnek.
Teljes munkaidős alkalmazottat keresnek generátorok, hajók és járművek szállításra való előkészítéséhez és becsomagolásához, a felkínált órabér 24 dollár. A jelentkezőnek legyen érettségije, feleljen meg a hazugságvizsgálaton, és rendelkezzen a szigorúan titkos vagy a bizalmas információkhoz való hozzáféréshez szükséges minősítéssel. Az álláshirdetést az amerikai CACI International adta föl, amely nem egyszerű tanácsadó cég: a washingtoni védelmi minisztériumnak és az USA hírszerző közösségének nyújt szolgáltatásokat és toboroz szerződéses alkalmazottakat. Olyanokat, mint Edward Snowden volt, aki leleplezte az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) globális lehallgatási rendszerét, és sajtóértesülések szerint a moszkvai Seremetyevo repülőtér tranzitjából már több mint 20 országtól kért politikai menedékjogot.
Az USA 16 különböző, hírszerzéssel foglalkozó kormányhivatalát és ügynökségét összefogó hírszerzési igazgatóság jelentése szerint a szeptember 30-án zárult 2012-es pénzügyi év végén az országban 4,92 millióan voltak jogosultak betekinteni bizalmas dokumentumokba, és közülük 1,4 millióan rendelkeztek a Snowdenéhez hasonló legmagasabb, szigorúan titkos besorolással. Az utóbbiak közül 483 ezer volt külsős cégek által alkalmazott, de a Pentagon, az NSA vagy valamely hírszerző, illetve nemzetbiztonsági intézmény kötelékében dolgozó szerződéses munkatárs. A kiszivárogtatási botrány nyomán a demokrata és a republikánus politikusok is szorgalmazzák a titkos dokumentumokhoz hozzáférő külsősök számának korlátozását, ám a gyakorlat olyannyira általánossá vált, hogy a szerződésesek nélkül megbénulna az USA nemzetbiztonsági apparátusa. Mások azt mondják, nem kell kívülről érkezni ahhoz, hogy valaki visszaéljen a hozzáféréssel, hiszen a WikiLeaks portálnak bizalmas diplomáciai iratok tömegét átadó – és ezért hadbíróság elé állított – Bradley Manning, a hadsereg elemzőjeként, a rendszer része volt.
A szövetségi nemzetbiztonsági intézményeket kiszolgáló magánvállalkozások, illetve az általuk végzett feladatok köre a New York és Washington elleni 2001. szeptember 11-ei terrortámadás, majd az afganisztáni és iraki háború nyomán szélesedett ki. Hirtelen sok szakemberre lett szükség, és gyakran az is jól jött, hogy a külsősöket más költségvetési rubrikából lehetett fizetni. A szerződéses alkalmazottak nemcsak pakolnak vagy elemeznek, hanem őrző-védő feladatokat is ellátnak, akár a fronton is. A Blackwater Worldwide például Irakban afféle magánhadseregként működött, becslések szerint legalább 10–20 ezer alkalmazottal, és részt vett az erődnek épített bagdadi amerikai nagykövetség védelmében is. Zsoldosai azonban tisztázatlan lövöldözésekbe keveredtek, a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint állítólag háborús bűnöket is elkövettek Irakban. A cég névváltoztatással igyekezett megszabadulni a múlttól, de Academi néven továbbra is a Pentagon legnagyobb, magánkézben lévő biztonsági partnere.
A Washington Post című amerikai napilap oknyomozása szerint csaknem 2 ezer vállalkozás működik a hírszerző közösség holdudvarában, a legtöbbjük központja a nagy megbízók környékén, Washington mellett, Maryland államban (ahol az NSA van), illetve Virginiában (a Pentagonnak és a CIA központjának a helye) található. A fővároshoz közel van a korábban Snowdent számítástechnikusként évi 122 ezer dolláros fizetéssel alkalmazó Booz Allen Hamilton (BAH) székhelye is. A cég az alapítójának és első fontos munkatársainak a nevét viseli. A vállalkozást 1914-ben indította az egyetemet frissen elvégzett Edwin G. Booz, aki azt az ötletét váltotta pénzre, hogy egy cégnek jó, ha egy külső tanácsadó friss szemmel fogalmaz meg javaslatokat a működésére. A társasághoz 1929-ben csatlakozott Jim Allen, 1935-ben pedig Carl Hamilton.
Első katonai megrendelését 1940-ben kapta a BAH: az amerikai haditengerészetnek kellett tanácsot adnia a háborúra való felkészüléshez. A céget a Time amerikai magazin 1959-ben már a világ legnagyobb presztízsű menedzsment-tanácsadójának nevezte, amely egyre-másra kapta a megbízásokat. A szintén nemzetbiztonsági-politikai kötődéssel bíró, ugyancsak magánkézben lévő Carlyle Group – amelynél az idősebb George Bush volt amerikai elnök és John Major brit exkormányfő is megfordult – 2008-ban 2,54 milliárd dollárt adott a vállalatért, amelyről leválasztották a civil üzleti szektort kiszolgáló részleget.
A 2010-ben tőzsdére vitt BAH – amelyben a Carlyle megőrizte a részvények 67 százalékát – a tavalyi 5,76 milliárd dolláros bevételének szinte az egészét kormányzati megrendelésekből szerezte; ebből 55 százalék származott a Pentagontól, 23 százalék pedig a hírszerzéstől. Többször is pályázat nélkül nyert el szerződéseket, és a cég – valamint az egész holdudvar – beágyazottságát, a magánszektor és a nemzetbiztonsági establishment közti forgóajtó működését mutatja, hogy a vezérigazgató-helyettesként a BAH számítógépes hadműveleti tanácsadó tevékenységéért felelős Mike McConnell volt az NSA igazgatója és szövetségi hírszerzési igazgató is. Utóbbi posztot pedig jelenleg James Clapper tölti be, aki korábban a BAH-nál dolgozott.
A BAH 25 ezer alkalmazottja közül minden másodiknak van szigorúan titkos hozzáférési minősítése, amihez a jelentkezők háttérvizsgálatát gyakran szintén szerződéses külsősök végzik. A 2012-es pénzügyi évben például a bizalmas, titkos vagy szigorúan titkos besoroláshoz, illetve annak megújításához 3,9 millió átvilágítást ejtettek meg, amiben – nem ismertetett arányban – a USIS, a KeyPoint és a CACI magáncégek vettek részt. Ez sem rossz üzlet, a kimutatás alapján a szigorúan titkos besorolás „rezsiköltsége” esetenként 4005 dollár, míg a jóval kisebb körű hozzáférést garantáló bizalmas minősítés elnyerésének elbírálása 260 dollárba kerül.
NAGY GÁBOR
Felvesz a kamera, amikor valami kínos dolgot művelük, majd még fel is kap az internet. A Coldplay-koncerten lebukó vezérigazgató története jól példázza, hogyan változhat meg valakinek egyik napról a másikra az élete a kéretlen nyilvánosság hatására. Milyen nagy lebukásokról tudunk még? Mit tehet az ember, ha lebénítja a jumbo screen, még akkor is, ha nem jár tilosban?
Megtudtuk: az átláthatóságinak mondott törvény vitáját a frakciónak le kell folytatnia.
Érezni-e a Fidesz zuhanását a híres erdélyi fesztiválon?
Bekapcsolt a kármentő üzemmód.
Az utolsó negyedben úszott el az esély a győzelemre.
Az Újpest ezzel szemben fittyet hány az ötmagyaros szabályra. Kezdődik az NB I.
