Vér és töltényhüvelyek, hisztérikusan kiabáló férfiak és nők, hirtelen felállított szükségkórházak – ilyen látvány fogadja Egyiptom egyre több városában az arra járókat. Kairó egyik külvárosában például, közel a Rabáa al-Adauija-mecsethez, ahol Mohamed Murszi, a múlt héten elmozdított elnök hívei gyülekeznek immár több mint egy hete, hétfőn ezzel szembesült a HVG tudósítója is. A köztársasági gárda közeli épülete előtt azért tüntettek, mert a Muszlim Testvériség szabadlábon lévő vezetői, illetve befolyásos támogatói – mint például Szaufat Hegazi imám – több beszédben is jelezték: ott tartják fogva „a legitim elnököt”, aki szerintük kiszabadítandó.
A hét elejére, bár meg nem erősített hírek szerint Mohamed Badijét, a Muszlim Testvériség legfelső vezetőjét elengedték, a szervezet szinte teljes legfelső tanácsát őrizetbe vette az elnököt elmozdító hadsereg, azzal a váddal, hogy erőszakra hívnak fel. Ugyanerre a sorsra jutott a szélsőséges szalafista imám, Hazem Szalah Abu Iszmail is, a Núr (Világosság) párt elnökjelöltje. Az országban elhallgattak az iszlamista televízióadók, és az al-Dzsazíra tévé arab nyelvű adásai is.
Bár a Murszi elmozdításához vezető kairói tömegtüntetések óta a halottak száma országszerte folyamatosan nő, ahogyan a katonai puccsot támogató Tamarod (Lázadj!) mozgalom és a Testvériség támogatói egyre gyakrabban csapnak össze különböző bejelentett és spontán szerveződött demonstrációk során – a hétfő hajnalban, továbbra is tisztázatlan körülmények között történt mészárlás példátlan. A szükségkórházakban fekvő holttesteken jól láthatók a golyók ütötte sérülések nyomai, amikor a HVG tudósítója a helyszínen járt, még tartott a halottak összeszámlálása, az orvosok legalább 42 meggyilkolt tüntetőről beszéltek. „Könnygázt lőttek ránk a hajnali imádság, a fágr közben, aztán hallottam, hogy megszólalnak a fegyverek” – mondta egy Ahmed nevű fiatal tüntető a szükségkórház előtt. A mecsetnél többezres tömeg skandálta, hogy „Egy az Isten, és Isten ellensége al-Sziszi”. Ezzel Abdel Fattah al-Sziszire, az egyiptomi hadsereg főparancsnokára utaltak, ő irányította ugyanis a puccsot Murszi ellen.
A mészárlás az egyiptomi politikai paletta minden tagját állásfoglalásra késztette. A Testvériség közleménye szerint a hadsereg ártatlan civilekre támadt, és a halottak között több kiskorú is van. A fegyveres erők sajtóközleményében azonban ezt tagadják, szerintük fegyveres tüntetők nyitottak tüzet a gárda katonáira, akik ezt viszonozták. Az első politikai reakciót a június 30-án a Tamarod mozgalom tömegtüntetését üdvözlő és a hadsereg által lefektetni kívánt programban a részvételi szándékát nyíltan deklaráló szélsőséges iszlamista Núr párt tette. Nadir Bakar sajtószóvivő először a Twitter-oldalán határolódott el a hadseregtől pártja nevében, később a pártelnökség is bejelentette, hogy a továbbiakban nem kíván részt venni a programban, hiszen a vérontás megakadályozása volt az elsődleges szándéka.
Az országban a Núr párt a legnagyobb iszlamista erő a megbuktatott Testvériség után. Bár viszonyuk kifejezetten ellenségessé vált a tavalyi elnökválasztás óta, mert állítólag maga a Testvériség szivárogtatta ki azt az információt, hogy a Núr elnökjelöltjének édesanyja kettős, egyiptomi–amerikai állampolgár, és ezért kizárták a választásból, egyiptomi politikai elemzők már úgy értékelik a párt lépését, mint az iszlamista blokk visszatömbösödésének jelét. A politikai iszlám ideológiai eltérései ugyanis csak 2011-ben, a forradalom után jelentek meg az egyiptomi belpolitikában, mivel addig a kormány egységesen lépett fel minden iszlamista szervezet ellen. A Testvériség nagy riválisa a leadott voksokért a Núr lett, viszályuktól volt hangos a közélet. A Núr csatlakozása a Murszi távozását és előrehozott elnökválasztást követelő Tamarod mozgalomhoz reményt adott arra, hogy egyrészt csitulnak a kedélyek, másrészt a súlyos csapást szenvedett Testvériség szétforgácsolódó szavazóit a Núr és a köré csoportosuló „nem Testvér” iszlamista szervezetek szívják fel. Nyilatkozatukkal ez a remény foszlott szét.
A Núr bejelentését több iszlamista párt is követte: a Maszr al-Kaueja (Az erős Egyiptom) párt sajtóirodája azt mondta telefonon a HVG-nek, hogy felfüggesztik részvételüket a hadsereggel való tárgyalásokon, amíg az új kormány nem vállal felelősséget a gyilkosságokért. Abdelmonim Abu el-Futu, a párt elnöke később közleményben követelte a múlt héten kinevezett ideiglenes elnök, Adli Manszúr volt alkotmánybírónak a lemondását a történtek miatt. A Dzsamáa Iszlámija mozgalom már pénteken is a megbuktatott Murszi mögött sorakozott fel, a vérengzést – csakúgy, mint a Muszlim Testvériség retorikája – többek között újra a puccs egyértelmű bizonyítékaként aposztrofálta, és általános felkelésre, intifádára buzdít minden egyiptomit a hadsereg ellen. Az al-Azhár-mecset főimámja, Ahmed at-Tajjib a polgárháborútól való félelmében bejelentette kivonulását az egyiptomi politikából, amíg az utcai erőszak véget nem ér és a tárgyalások újra nem kezdődnek.
Szavai újabb csapást jelentettek a Tamarod mozgalomra és követőire, ugyanis II. Tavadrosz kopt pápa és Mohamed el-Baradej, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt igazgatója mellett ő volt, aki bejelentette az átmeneti kormány megalakulását június 31-én éjszaka. A Tamarod ernyője alatt maradt szekuláris pártok – beleértve az ezeket tömörítő Nemzeti Megváltás Frontot – külön-külön közleményben ítélték el a történteket, az eset mielőbbi kivizsgálását követelve, de nem hátráltak ki a hadsereg mögül. A Legfelső Katonai Tanács délután az összes állami tévécsatornán bemutatta azokat a videofelvételeket, amelyeken maszkos, fegyveres tüntetők láthatók, ahogyan tüzet nyitnak a katonákra. Sajtóközleményük szerint 200 főt tartóztattak le, akiknél nagy mennyiségű lőszert, fegyvereket és Molotov-koktélokat találtak. Bár a hadsereg terrorcsoportról beszél, a felvételeken csak különálló egyéneket lehet látni. A Testvériség is köröz fényképeket, amelyeken halott gyerekek láthatók, ám a hadsereg szerint ezek hamisítványok, még az év elején készültek Szíriában.
A Dzsamáa al-Takfir terrorszervezet a Sínai-félszigeten bejelentette, hogy megtorló hadjáratba kezd az egyiptomi hadsereg ellen. El-Arísban harcok zajlanak a hadsereg és a katonai ellenőrző pontokat és a rendőrség épületét támadó ismeretlen fegyveresek között. Hivatalos adatok szerint országszerte kedd reggelig több mint ötvenen haltak meg, a sebesültek száma megközelítette az 500 főt. Egyre valószínűbb, hogy a Testvériség a polgárháborútól sem riad vissza, mert önként aligha mond le a hatalomról.
JÁSZBERÉNYI SÁNDOR / KAIRÓ
